Jogi sztorik

Kiút a jogi útvesztőből

BEVÁllalod? 5+1 fontos információ a befektetők védelméről

2015. március 20. 10:30 - lawyerup

Az elmúlt hetek "brókerbotránynak" is címkézett eseményei alapján, nyugodtan gondolhatjuk, hogy - a beszédes nevű Halott Pénz zenekarral szólva - "valami van a levegőben". A Buda-Cash-t követően, a Hungária Értékpapír Zrt. került terítékre, legújabban pedig a Quaestor Csoport egyik tagja kezdeményezett csődeljárást magával szemben.

Ennyi, a befektetők idegeit borzoló történés után fontosnak láttuk, hogy a Jogi sztorik is segítséget nyújtson az eligazodásban, mivel sok, néha egymásnak is ellentmondó információ jelent meg a befektetők védelmével kapcsolatban. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak akkor kapjanak észbe a befektetők, ha baj van, hanem előre, a befektetési döntés meghozatalakor is mérlegeljék körültekintően a lehetőségeiket, beleértve a befektető-védelmi rendszer nyújtotta védőháló rendelkezésre állását vagy éppen hiányát. Ezért összegyűjtöttünk néhány információt, amit a Befektető-védelmi alapról (BEVA) tudni kell ahhoz, hogy megalapozottabb döntések születhessenek a befektetésekkel kapcsolatban.

photodune-576220-investment-chart-xs.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

A selejt bosszúja, azaz ki és hogyan felel a hibás termékekért

2015. március 13. 08:00 - lawyerup

Kellékszavatosság, termékszavatosság, jótállás és termékfelelősség

Vannak évek, amelyek hemzsegnek a péntek 13-áktól. Az idei év is ilyen, februárban, márciusban és novemberben is pénteki napra esik tizenharmadika.  A babonások nyilván nem örülnek ennek és már előre rettegnek, mi fordulhat elő velük ezen a balszerencsés napon.

Emlékeztek a Latabár Kálmán és Ruttkai Éva főszereplésével, 1951-ben készült klasszikus vígjátékra, A selejt bosszújára? Ebben a főhős igencsak megszenved a balszerencsés napjával, amelyet egy selejtes termék okozott. Péntek 13-ára készülve az alábbi posztban összeszedünk néhány fontosabb tudnivalót a kellékszavatosságról, termékszavatosságról, jótállásról és termékfelelősségről, hogy ezúttal péntek 13-a és a selejt ne foghasson ki senkin.

A mai jogi sztorinkban tehát Ede újonnan vásárol egy nadrágot, amely néhány órán belül elkezdi hullatni a gombjait és rövid időn belül használhatatlanná válik. Az alábbiakból kiderül, hogy a nadrág hibája esetén milyen jogokkal rendelkezünk és azokat kinél és hogyan érvényesíthetjük. Egyúttal segíteni szeretnénk a termék gyártójának/importőrének/forgalmazójának is, hogy Ede esetleges igényét a hibás termékkel kapcsolatban szakszerűen és jogszerűen tudja elintézni.

Tovább
Szólj hozzá!

Ezt jó, ha tudod, ha neten vásárolsz!

2015. március 05. 10:00 - lawyerup

Manapság, már szinte mindent megvehetünk a karosszékben üldögélve, elég egy internet hozzáférés és órákon/napokon belül miénk lehet az áhított termék. Egy friss felmérés szerint már több, mint 3,4 millióan vásároltak online Magyarországon 2014-ben. A felmérés szerint leginkább a számítástechnikai eszközök, könyvek, játékok/ajándékok és ruházati termékek voltak kelendőek a neten.

A mai jogi sztorinkban az internetes vásárlások egyes jogi kérdéseit járjuk körül:

Sztorink hőse, Imre megfontolt ember, mielőtt dönt, alaposan megrágja magában a dolgokat. Legutóbb egy televíziót készült vásárolni. A netes kutakodások és az elektronikai szaküzletek bejárása után, ki is választotta a neki megfelelő darabot, majd a megfelelő internetes oldalon kiválasztotta a legjobb ár-érték konstrukciót kínáló e-boltot, néhányat kattintott és a minél előbb átélhető élmény érdekében azt az opciót választotta, hogy személyesen veszi át a megrendelt készüléket a bolt telephelyén. Online fizetett, majd várta az értesítést az átvétel időpontjáról. A kereskedő a megrendelést elfogadta, és vissza is igazolta, az átvételi időpontjáról pedig e-mailben ígért értesítést. Az értesítés nem is késett sokáig, 72 órán belül megérkezett, Imre pedig már rohant is a boltba, ahol annak rendje-módja szerint átvette a tv-t. Az eddigi gördülékeny és olajozott gépezetbe azonban hirtelen porszem került. A tv ugyanis nem hozta azokat a várakozásokat, amelyeket Imre támasztott vele szemben, nem tudta az összes ígért funkciót. Imre úgy döntött, hogy eláll a szerződéstől. Az elállásban arra hivatkozott, hogy távollévők közötti ügyletről lévén szó őt megilleti az elállási jog. Az elállását azonban a kereskedő nem fogadta el arra hivatkozva, hogy a személyes átvétel miatt nem távollévők közötti szerződéskötésről van szó és így erre a speciális esetre vonatkozó elállási jog nem alkalmazható. Egyébként is, mondta a kereskedő, Imre indokait nem fogadja el, így már ezért sem tekinti megfelelőnek az elállást. Hozzátette még azt is, hogy Imre el is késett az elállással, mert a szerződéskötés és az elállás között több, mint 14 nap telt el.  

photodune-10104859-ecommerce-xs.jpg

Tovább
19 komment

3 dolog, amit tudni akarsz a próbaidőről, de sosem merted megkérdezni

2015. február 26. 10:00 - lawyerup

Legyen szó akár munkáltatókról, akár munkavállalóról a próbaidő kérdése mindenkit foglalkoztat. Jó lesz ez nekem? Mi lesz, ha a próbaidő végén megköszönik az addigi munkámat és fel is út, le is út? Vagy a másik oldalról: mi lesz, ha a sok időt és energiát felemésztő kiválasztási folyamat végén megtalált munkavállaló lelécel egyik napról a másikra és kezdődhet az egész hercehurca elölről?

Lássuk a sztorit: Petra marketinges, 5 évet lehúzott egy ügynökségnél, új kihívást keresve egy multi marketingosztályán kötött ki. Amikor megkapta a munkaszerződését, meg se lepődött, hogy 3 hónap próbaidő szerepelt benne. Igazából, bele se gondolt, mit jelent ez, aláírta a szerződést és február 1-én munkába is lépett. Rossz kezdés után, gyors visszaesés következett, ugyanis Petra nem találta meg a közös hangot főnökével, Ágival. Hiába adott bele apait-anyait, Áginak semmi nem volt elég jó. Május 2-án behívták a marketingigazgató irodájába és az igazgató, valamint Ági közölték Petrával, hogy a munkaviszonyát a próbaidőre tekintettel, azonnali hatállyal megszüntetik, azzal az indokkal, hogy a munkája nem elég pontos, a határidőket nem tartotta be. Természetesen részleteket nem közöltek, csak hímeztek-hámoztak. Petrát eléggé megviseli az eset, de az élet megy tovább, belevetette magát az álláskeresésbe megint. Pár héttel később, egy házibuliban találkozik egy ügyvéd ismerősével és a beszélgetés során érdekes részletek derülnek ki.

photodune-9198753-losing-the-job-is-an-overwhelming-worry-xs.jpg

Tovább
5 komment

Bt-k, kkt-k, figyelem! Fontos határidő közeleg!

2015. február 19. 11:30 - lawyerup

A mai jogi sztorink a jövőben játszódik: 2015. március 16-án, hétfőn. Közeledik a tavasz, a tél enyhít a szorításából, Te a reggeli kávédat kortyolgatod és közben a kedvenc rádiód szól a háttérben. Csak fél füllel hallgatod, de egy mondatfoszlányra felkapod a fejed, a „lejárt”, „határidő” és „betéti társaság” szavakat kapod el. Hirtelen keserűnek érzed a kávét, és az agyad hevesen zakatol, mi a túrót felejthettél el már megint, a kis családi bt-vel miért van folyton valami zűr. Ekkor hirtelen bevillan, hogy az ügyvéded mondott valamit a betéti társaság létesítő okiratának kötelező módosításáról. Felcsapod a laptopodat, és a postafiókodban meg is találod az ügyvéded pár héttel korábbi emailjét, amit hetekig kedvetlenül kerülgettél, pedig milyen jó lett volna, ha időben alaposan elolvasod…

photodune-9196561-troubled-businessman-xs.jpg

Tovább
5 komment

4 dolog, amit tutira elfelejtettél, amikor beszálltál az internetbe

2015. február 13. 10:00 - lawyerup

A mai sztorinkban felhívjuk a figyelmet néhány olyan adatvédelmi követelményre, ami még a mai napig is sokszor okoz meglepetést online vállalkozóknak. Ha online vállalkozásod van, weboldalt építesz, béta verziót teszteltetsz, feliratkozókat gyűjtesz, e-mail adatbázist építesz, és értetlenül pislogsz, amikor azt hallod, hogy az e-mail cím bizony személyes adat, akkor mindenféleképpen olvass tovább! Akkor is érdemes tovább olvasnod, ha kíváncsi vagy ki és hogyan kezelheti a személyes adataidat az online térben.

Fiatal vagy és agilis, tele vállalkozási ötletekkel. Eléggé adja magát, hogy beszállj az internetbe, mint Vágási Feri és elindíts valamilyen online vállalkozást. El is készítesz egy béta verziót a weboldaladra, és regisztrálókat gyűjtesz, hogy kapjál némi visszajelzést. A regisztrációhoz elég egy felhasználónév, egy e-mail cím és egy jelszó, és az érdeklődők már próbálgathatják is a szolgáltatásodat. Elég sok felhasználó érkezik az oldalra és tetszik nekik a dolog, több ezren regisztrálnak. Az e-mail címekből aztán adatbázist építesz és hírlevelekkel bombázod a címzetteket. Néhány hónap múlva úgy döntesz, hogy elindítod az éles verziót, és elkezdesz hirdetőket is keresni a weboldalra, akik a weboldalad forgalmának adatai alapján könnyebben célozhatják majd a hirdetéseiket, sőt, át is adsz nekik e-mail címeket. Aztán egy nap kapsz egy levelet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól, amiben arról tájékoztatnak, hogy egy bejelentés alapján eljárást indítanak veled szemben, mivel a weboldalad több lényeges adatvédelmi hiányosságban szenved. Sikító frászt kapsz, soha nem volt semmilyen ügyed a hatóságokkal, már épp kezdtek jól menni a dolgok és most lőttek mindennek? Meg egyáltalán, Te csak e-mail címeket gyűjtöttél, nem személyes adatokat, mit akarnak Tőled?

photodune-7172127-security-concept-key-and-data-protection-xs.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Ez az email már elment…

2015. február 06. 10:00 - lawyerup

avagy szerződéskötés emailben

Komoly meglepetéseket okozhat, ha valaki kellő megfontoltság nélkül emailezik az üzleti kapcsolataiban. A mai jogi sztorinkban egy olyan esetet mutatunk be, amikor egy email levelezésből szerződés lett. Igen, szerződés. Lehetséges ez?

photodune-826547-email-xs.jpg

Egy kisvállalkozást működtetsz, van néhány munkavállalód, egy pofás kis üzleted, ami szépen működik is, a vevők szeretik, visszajárnak. Az egyik beszállítóddal egy új termék (nevezzük “bizgentyűnek”) beszerzéséről váltotok emaileket. Egyelőre csak tájékozódni szeretnél, megírod neki, hogy szívesen felvennéd a palettára az új terméket, megírod, hogy hány darabra lenne szükséged, ha sikerülne megállapodnotok, és még pár apróságot. A beszállító szinte rögtön válaszol, visszaigazolja a darabszámot, leírja, hogy mennyibe fog ez neked kerülni és azt is hozzáteszi, hogy két napon belül tudna is szállítani. Erre csak annyit írsz: “Rendben, köszönöm!”. Úgy vagy vele, hogy nincs olyan, hogy visszautasíthatatlan ajánlat (legfeljebb a Keresztapában), még alszol rá egyet, átgondolod a dolgot, körbenézel esetleg még máshol is, és aztán ha nem kapnál jobb ajánlatot, akkor majd jelentkezel a beszállítónál, hogy írjatok szerződést. Másnap találsz is egy másik céget, ami jobb feltételekkel tudna neked szállítani, örülsz, hogy nem kapkodtál és adtál magadnak még egy kis időt. Te vagy a legjobban meglepve, amikor két nap múlva megérkezik a szállítmány a bizgentyűkkel az első beszállítótól, az emailben írt áron és darabszámban. Hívod a beszállítót, aki elképedésedre azt mondja, hogy emailben megállapodtatok, Te elfogadtad az ajánlatot, hiszen azt írtad, hogy rendben, külön írásbeli szerződésre pedig nincs is szükség.

photodune-3538068-contract-xs.jpg

Te becsapva érzed magad, hiszen még nem döntöttél a rendelésről, szerződésről még nem is beszéltetek, egyszerűen csak emailben tájékozódtál. Végső kétségbeesésedben felhívod az ügyvédedet, akitől a következőket tudod meg:

1. Szerződést nem csak írásban vagy szóban, hanem ráutaló magatartással is lehet kötni.

2. Az email ugyan írásbelinek nem tekinthető (értelemszerűen szóbelinek sem), de ettől még ráutaló magatartás lehet.

3. Ha jogszabály (vagy adott esetben a szerződő felek) nem írnak elő kötelező írásbeli formát, akkor a szerződést szóban vagy ráutaló magatartással is meg lehet kötni.

4. Miután a “ráutaló magatartás” már harmadszor hangzik el a beszélgetés során, visszakérdezel, hogy ez pontosan mit is jelent. Az ügyvéded azt mondja, hogy olyan esetben beszélhetünk ráutaló magatartásról, amikor a felek a magatartásukkal fejezik ki a szándékukat. A következő példával szemlélteti: Behajtasz autóval egy önkiszolgáló autómosóba, bedobod az automatába a pénzt és lemosatod a kocsidat. Nem írtál alá semmit, nem állapodtál meg szóban senkivel, mégis létrejött az autómosó üzemeltetője és közted a szerződés mégpedig azok szerint a feltételek szerint, amik nagy betűvel ki voltak írva a behajtás előtt egy táblára. Azzal, hogy behajtottál, elfogadtad ezeket a feltételeket, azaz a magatartásod utalt arra, hogy a szerződést meg akarod kötni.

5. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Nem kell ugyanakkor minden kis apróságban megállapodni, a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges.

Végre felcsillan a remény, felveted, hogy könnyen kibújhatsz a kötelezettség teljesítése alól, ha azt mondod, hogy számodra a bizgentyűk színe lényeges kérdés, de azt nem határoztátok meg, így nem is jöhetett létre a szerződés

A kis reménysugár éppen olyan hamar elillan, mint ahogy jött, amikor megtudod, hogy a lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni. Sajnos, ezt Te elmulasztottad.

photodune-873518-lawyer-xs.jpg

Az adott helyzetben, már nem tudsz sok mindent tenni, de a jövőre nézve az ügyvéded ad egy-két tanácsot, amit az üzleti emailezésedben érdemes figyelembe venned:

1. Email útján is létrejöhet szerződés, ha az adott szerződés megkötéséhez nincs feltétlenül szükség írásba foglalásra (ezt sajnos már tudod, saját bőrödön tapasztaltad).

2. Ha nem akarsz emailben szerződést kötni, akkor ezt már a levelezés elején tedd világossá és jelezd, hogy Te ragaszkodsz az írásbeli formához.

3. Ha nincs ellenedre az emailes forma, akkor már az elején tedd világossá, hogy mely kérdéseket tekinted lényegesnek, amikről mindenképpen meg kell állapodnotok.

4. Végül pedig megismerkedsz az ajánlati kötöttség fogalmával. Ez - mint megtudod - az az időtartam, ameddig a megtett ajánlatodhoz tartanod kell magad, azaz amely időtartamon belül a másik fél elfogadhatja az ajánlatot. Ha Te adsz ajánlatot, akkor érdemes kifejezetten jelölni benne, hogy az ajánlatod meddig érvényes.

Megköszönöd a tanácsokat és elhatározod, hogy ezentúl az email levelezésedben is sokkal körültekintőbben jársz majd el, nehogy újabb meglepetések érjenek.

A fenti eset is azt mutatja, hogy számtalan olyan helyzetbe kerülhetünk, amikor kellő körültekintés nélkül eljárva akár jelentős veszteség érhet minket. Érdemes előre tájékozódni a szerződéskötéssel kapcsolatos kérdésekben, ezzel sok fejfájástól kímélhetjük meg magunkat.

Ha további kérdésed van a témában, kattints ide és tedd fel a kérdéseidet!

(Képek forrása: stock photo, photodune.net)

5 komment

Hogyan legyünk APPrakészek?

2015. január 30. 10:00 - lawyerup

avagy hogyan kerüljük el, hogy beüssön a HÍNNYE....

Barátok vagytok, programozók, kockák, ha úgy tetszik, bitek és bájtok. Egyik nap olvastok egy cikket, hogy valahol piacra dobtak egy szög egyszerű okostelefon applikációt, ami annyit tud, hogy értesítést lehet küldeni az ismerősöknek, aminek a szövege ennyi: "YO!". Ráadásul elképesztő sikere van, a fejlesztők most tettek zsebre másfél millió dollárt egy kockázati tőkebefektetőtől. Röhögtök, nem hiszitek el, ilyen a világon nincsen, hogy ezért valaki fizet. Poénból csináltok egy hasonló ingyenes applikációt, csak ebben az értesítés szövege nem az, hogy "YO!", hanem jó magyarosan, ahogy kell, egy "HÍNNYE!". Jönnek a letöltések, röpködnek a HÍNNYÉK a virtuális térben, jól szórakozik mindenki. Még mindig röhögtök. Aztán az egyik online portál felkapja a sztorit, hogy itt a magyar YO, és napok alatt húszezren töltik le az appot. Nevetgéltek, nem értitek. Aztán az egyik nap csöng az egyikőtök telefonja, egy befektető keres titeket, hogy lát fantáziát az applikációban és nagy tervei vannak vele, tenne bele némi pénzt. Már nem nevettek. A befektető szeretné, ha leülnétek vele és az ügyvédjével, mert szeretnék látni, hogy minden rendben van-e az applikáció körül jogilag.

photodune-5603848-two-hands-reaching-smartphone-l.jpg

 

A beszélgetésen az ügyvéd rengeteget kérdez, és azt mondja, legalább ezeket a kérdéseket tisztázni kell, hogy egyáltalán folytatni tudjátok a tárgyalásokat:

1. Kik fejlesztették az applikációt?

  • Szép dolog a barátság, főleg, ha teljes a bizalom. Kérdés azonban, hogy pontosan ki és mennyit dolgozott az applikáció fejlesztésén, másként feltéve a kérdést: kit illetnek a szerzői jogok? Vettetek-e igénybe külső munkaerőt bármelyik munkafolyamathoz, aki felléphetne az igényeivel a későbbiekben?
  • Tisztázni kell, hogy milyen fázisban van a projekt. Jelenleg is fejlesztetek? Ha igen, pontosan ki és milyen jogviszony alapján dolgozik bele a projektbe (vállalkozási szerződés, munkaviszony)?

2. Hoztatok-e létre bármilyen társaságot a projektre?

  • Ritkán kezdődnek ezzel a lépéssel a startup sztorik, de tisztázni kell, hogy létrejött-e egy projektcég vagy egy már meglévő számlaképes társaság (az egyik srác családi bt-je például) kezelte esetleg a projektet? A társaság kötött-e szerződést a fejlesztőkkel? A társaság szerezte-e meg az applikációhoz kapcsolódóan a vagyoni jogokat? A bevételek hova folynak be, ha később esetleg fizetős lenne az app, ki fizetne adót a bevételek után.

3. Tettetek-e bármilyen lépést a szellemi tulajdon (szerzői jog, külső megjelenés) védelme érdekében?

  • Levédettétek az applikáció külső megjelenését, vagyis nevét, logóját, esetleg szlogenjét?
  • Foglalkoztatok esetleg azzal, hogy megnézzék, van-e hasonló külsővel, elnevezéssel rendelkező alkalmazás?
  • Megtettetek mindent, hogy a fejlesztésetekkel kapcsolatos további ötleteitek, jövőbeli terveitek ne szivárogjanak ki senkitől, akivel kapcsolatba kerültetek a projekt kapcsán?

photodune-9196561-troubled-businessman-xs.jpg

Már zúg a fejetek a sok kérdéstől, nem is igazán értitek, mi szükség van erre, az alkalmazás működik, töltik is lefelé a népek, minek ez a sok akadékoskodás, jogászkodás. Az ügyvéd röviden elmondja, miért vallat titeket ennyit:

1. Szerzői jogi védelem

Ha nemcsak egy ötletről van szó, hanem már egy kész programról, szoftverről beszélünk (mint a jelen esetben is), akkor az már szerzői jogi védelem alatt áll; és mivel a szerzői jogok a mű, vagyis a szoftver létrejöttétől kezdve megilletik a szerzőket, gyakorlatilag nincs semmilyen tennivaló az ilyen jellegű, harmadik személyekkel, másolókkal szembeni további védelemmel kapcsolatban. Azonban ha a fejlesztők mégis biztosra akarnak menni, akkor van lehetőség az applikáció önkéntes műnyilvántartásba vételére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, és vita esetén ezzel bizonyítható, hogy kié is volt a szellemi termék hamarabb.

Azt viszont fontos egymással szemben is rendezni, hogy a vagyoni jogok kit illessenek meg, illetve ki és milyen körben kapjon felhasználási jogot a védett műre. Érdemes ebben a kérdésben minél előbb írásban formálisan is megállapodni, és rendezni az ötlet felmerülésétől a kész applikáció lefejlesztéséig tartó időszakot, hogy elkerüljétek a későbbi vitákat. Mint mondtuk, szép dolog a barátság, de a legjobb az lenne, ha meg is maradna! Senki nem akarja az idejét bírósági tárgyalótermekben és ügyvédi irodákban tölteni!

2. Védjegyoltalom

Ha az alkalmazás „gazdái” nemcsak szerzői jogilag szeretnék biztonságban tudni a fejlesztésüket, hanem annak külső megjelenését is szeretnék levédetni (és annak külső megjelenése levédhető egyedi jelleget is tartalmaz), akkor azt tisztázni kell, hogy azok közül miket szeretnének ilyen oltalomban részesíteni. A legkézenfekvőbb az applikáció neve, logója, és ha van esetleg szlogenje.

Előtte azonban futni kell egy kört hazai és nemzetközi nyilvántartásokban, hogy a leendő védjegy nem ütközik-e már korábbi védjegyekbe. Ha nem, akkor lehet kezdeményezni a védjegy bejegyzését a hazai, vagy a nemzetközi illetékes hatóságoknál.

Fontos, hogy ez az oltalom csak magát a külső megjelenést – amely megkülönbözteti másoktól – védi, magát az alkalmazást nem.

3. Titoktartás

Érdemes lehet a projekttel kapcsolatba kerülő személyekkel titoktartási nyilatkozatot aláíratni, akár kötbérfizetési kötelezettség terhe mellett. Így ha az applikációra vonatkozó bármilyen infó kiszivárog, akkor lesz valami a fejlesztők kezében, amivel meg tudják kicsit szorongatni a „szivárogtatót”. Bár itt számolni kell bizonyítási nehézségekkel is.

4. Az applikáció értékesítése

Ha létrejött egy projekttársaság, amely megszerezte az applikációhoz kapcsolódó jogokat (gondolunk itt a vagyoni jogokra), akkor ez a társaság tudja az applikáció későbbi értékesítését végezni, a bevételek is ide folynak majd be, adót is a társaság fizet. Ugyanez a helyzet, ha egy már korábban létező társaság keretein belül történik a fejlesztés. Természetesen a fejlesztőkkel, közreműködőkkel szerződéses úton rendezni kell a viszonyokat.

Ha korábban nem jött létre társaság, akkor célszerű lehet létrehozni egyet és rendezni kell a viszonyokat, hogy az applikáció értékesítése gördülékenyen menjen és a befektetőnek is legyen hova beszállnia. Ebben az esetben az applikációhoz kapcsolódó vagyoni jogokat a társaságba apportálni kell a tulajdonosoknak vagy a vagyoni jogok jogosultjainak felhasználási szerződést kell kötniük a társasággal.

photodune-1890108-steal-idea-xs.JPG

A fenti poszt is jól mutatja, hogy egy egészen egyszerűnek tűnő technológiai fejlesztés kapcsán mennyi szövevényes jogi kérdés merülhet fel. Az élet ráadásul általában bonyolultabb helyzeteket produkál, mint ami a mai sztorinkban szerepelt. Érdemes tehát előre felkészülni, hogy később ne üssön be a HÍNNYE valamilyen kusza jogi probléma formájában. Egy esetleges befektető is nagyobb eséllyel tol bele pénzt egy jogilag rendezett projektbe, vagyis saját érdeketek ezeknek a kockázatoknak a csökkentése, még akkor is, ha jelenleg éppen nem gondolkoztok külső források bevonásában.

Aki további jogi kérdéseket és válaszokat böngészne a témában, ide kattintva megteheti.

Ide kattintva megtudhatod, hogy ellátható-e jogi védelemmel egy honlap vagy lehet-e szoftvert apportálni.

Ha pedig saját kérdésed van, kattints ide

(Képek forrása: stock photo, photodune.net)

Szólj hozzá!

A lájkom a vállalatot illeti meg? - Munkavállalók a közösségi oldalakon

2015. január 23. 10:00 - lawyerup

Ismeritek a “The Affair” c. sorozatot, ami egy történet mindkét oldalát megmutatja? Elképesztő, hogy milyen különbségek jönnek elő, ha egyik, vagy másik fél meséli el a sztorit! A posztban mi is valami hasonlóra teszünk kísérletet: a munkavállalói közösségi média használat kapcsán szeretnénk az érem mindkét oldalát felvillantani.  

Ákos - munkavállaló

Ákos évek óta dolgozik egy cégnél. A munkájával meg vannak elégedve, ő is szereti a feladatait, jól kijön a kollégáival. Az utóbbi időben egy dolgot viszont elég nehezen visel el: rengeteget kell túlóráznia. Már többször próbálta finoman jelezni főnökének, Tamásnak, hogy nem lesz ez így jó, de nem igazán ment át az üzenet.

Egy hosszúra nyúló munkanap végén, már éppen hazafelé készülődik, de mielőtt elindul, még egyszer rápillant a Facebook-ra. Persze megint a szokásos, az első képek már fenn vannak az esti buliról, amiről ő a túlóra miatt megint lemarad. Ez az a pont, amikor talán jobb lenne elszámolni tízig, kijelentkezni és hazaindulni. De Ákos ma már nagyon sokat nyelt, és nem ezt teszi. Az egyik bulizós kép alatt kommentelni kezd, először csak annyit ír, sajnálja, hogy már megint lemaradt egy buliról, később hozzáteszi, kicsit elege van a túlórázásból a cégnél, aztán belelendül és leírja azt is, hogy mostanában elég sok estéjét tölti az irodában, majd személy szerint meg is köszöni főnökének (“Kösz szépen, Tamás!”). Persze mindenki merészre itta már magát a pesti éjszakában, úgyhogy jönnek is a lájkok, meg a hozzászólások a kommentre: “Ne hagyd magad Ákos!”, “Hagyd ott azt a sz@r helyet!”.

photodune-4099904-overloaded-with-paperwork-xs.jpg

Másnap reggel miután megérkezik a munkahelyére, a főnöke, Tamás behívja a tárgyalóba és egy felmondást ad át neki arra hivatkozva, hogy Ákos előző napi kommentjei sértették a cég jó hírnevét és gazdasági érdekeit. Miután a felmondást átadják Ákosnak, megkérik, hogy szedje össze a holmiját és a felmondási időre felmentik a munkavégzés alól.

Ákos alig ér haza, máris hívja ügyvéd ismerősét, akitől több érdekes dolgot is megtud:

1. Adott esetben a munkavállaló munkaidőn kívüli magatartása kapcsán is felelősségre vonható a munkáltató által. Persze csak akkor, ha olyan magatartást tanúsít, amely közvetlenül és ténylegesen veszélyt jelent munkáltatója jó hírnevére, jogos gazdasági érdekére vagy a munkaviszony céljára. Azért - teszi hozzá az ügyvéd - itt figyelembe kell venni a munkavállaló munkakörének jellegét és a munkáltató szervezetében elfoglalt helyét is, azaz egy vezető állású munkavállalóval szemben az elvárások is magasabbak lehetnek e tekintetben.   

2. A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. Fontos ugyanakkor, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága egy alkotmányosan biztosított alapjog, amit nem lehet önkényesen korlátozni.   

3. Érdemes észben tartani, hogy a Facebookon (vagy más közösségi média csatornán) folytatott tevékenység, például a kommentekben kifejtett vélemény széles, előre nem kontrollálható közönséghez juthat el, így az ott folytatott kommunikáció túllépi a magánbeszélgetés kereteit. Más a helyzet például egy magán emaillel, vagy privát cseten folytatott beszélgetéssel.

4. Adott esetben az sem közömbös információ, hogy a user Facebook-profilján egyértelműen látszik, hol dolgozik, így könnyen beazonosítható, hogy a vélemény mely munkáltatóra vonatkozik pontosan.

5. Végezetül az ügyvéd finoman jelzi Ákosnak, hogy a jövőben óvatosan használja a közösségi médiát a munkaviszonyával összefüggésben, gondolja meg kétszer, hogy milyen képet tölt fel, milyen posztokat tesz ki vagy éppen hogyan kommentel, mert a megelőzés a leghatékonyabb eszköz, még akkor is, ha egy hosszas jogvita során Ákos bizonyítani is tudja az igazát és a felmondás végül jogszerűtlennek bizonyul.

photodune-3621150-freedom-of-speech-xs.jpg

Tamás - a főnök

Tamás egy cég menedzsere, középvezetői szinten van és egy nagyobb csapatot vezet. Igyekszik mindent megtenni, hogy a beosztottak jól érezzék magukat a csapatában, élhető körülményeket és jó hangulatot szeretne teremteni az irodában. Persze néha előfordul, hogy vannak húzósabb időszakok, de eddig ezeket mindig sikerült kezelni, többnyire túlórák árán. Az esetek nagy részében a csapatra bízza, hogy beszéljék meg egymás között, hogyan osztják el ilyenkor a munkaterheket. Ha esetleg ez nem vezetne eredményre, akkor ő mondja meg, ki túlórázik, de igyekszik odafigyelni arra, hogy a lehető legkörültekintőbben járjon el és figyelembe vegye a csapattagok személyes körülményeit is (kinek van gyereke például).

Tamás jó és méltányos vezetőnek tartja magát. Ezért aztán szíven üti, amikor egy este Facebook-ozás közben azt látja, hogy az egyik csapattag, Ákos éppen azt részletezi egy kép alá kommentelve, hogy elege van a cégből, és abból, hogy állandóan túlóráznia kell, sőt, még személy szerint utal is Tamásra, mint a probléma fő forrására. A hozzászólások sem kímélik a céget, van egy-két tényleg húzós megjegyzés is.

Másnap Tamás behívja Ákost és átad neki egy felmondást arra hivatkozva, hogy Ákos előző napi kommentjei sértették a cég jó hírnevét és gazdasági érdekeit.

Miután Ákos elhagyja az irodát, Tamás elgondolkodik: hirtelen úgy érzi, talán elhamarkodottan cselekedett. Lehet, hogy jobb lett volna felhívni a cég megbízott ügyvédjét, mielőtt megírta ás átadta a felmondást?

Meg akarja nyugtatni a lelkiismeretét, ezért gyorsan a telefonért nyúl és hívja is az ügyvédet, aki felhívja a figyelmét néhány aggasztó részletre:

1. Kiderül, hogy a közösségi média használatról nem volt semmilyen szabályzat a munkáltatónál, a munkaszerződésben sem szerepelt semmilyen rendelkezés ezzel kapcsolatban.    

2. Ákos ráadásul nem töltött be különösebben magas pozíciót a cégnél és munkaköre sem volt bizalmi jellegű.

3. A munkáltató tehát nem lehet nyugodt - bár kialakult bírói gyakorlat még nincs erre Magyarországon - azt nem lehet kizárni, hogy amennyiben Ákos bírósághoz fordul a felmondás miatt, akkor neki adnak igazat és megállapítják a felmondás jogszerűtlenségét.

photodune-7984490-facebook-key-magnified-means-connect-to-face-book-xs.jpg

Az ügyvéd még ellátja Tamást néhány jó tanáccsal, hogy a jövőben lehetőleg ne sétáljon bele hasonló csapdába:

1. Minél előbb készítsenek olyan munkahelyi szabályzatot, ami a közösségi média használat kérdéseit is rendezi. (Sőt, teszi hozzá az ügyvéd, úgy általában az internet-, és email használat körében is érdemes tiszta vizet önteni a pohárba a cégnél.)

2. A munkaszerződésekben rendezzék a munkaidőn kívüli magatartással kapcsolatos elvárásokat.

3. A munkavállalók kapjanak megfelelő tájékoztatást a magatartásuknak - a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos - korlátozásáról, és a korlátozás módjáról, feltételeiről.

A fenti eset is azt mutatja, hogy mind munkavállalói, mind pedig munkáltatói oldalon körültekintően kell eljárni a közösségi média használata során, illetve az ezzel kapcsolatos szabályok kialakítása, kihirdetése és betartatása kapcsán. Ha további hasznos munkajogi tanácsokat olvasna, megteheti itt, ha pedig jogi kérdése merülne fel, azt tegye fel itt.  

(Képek forrása: stock photo, photodune.net) 

9 komment