Vannak évek, amelyek hemzsegnek a péntek 13-áktól. Az idei év is ilyen, februárban, márciusban és novemberben is pénteki napra esik tizenharmadika. A babonások nyilván nem örülnek ennek és már előre rettegnek, mi fordulhat elő velük ezen a balszerencsés napon.
Emlékeztek a Latabár Kálmán és Ruttkai Éva főszereplésével, 1951-ben készült klasszikus vígjátékra, A selejt bosszújára? Ebben a főhős igencsak megszenved a balszerencsés napjával, amelyet egy selejtes termék okozott. Péntek 13-ára készülve az alábbi posztban összeszedünk néhány fontosabb tudnivalót a kellékszavatosságról, termékszavatosságról, jótállásról és termékfelelősségről, hogy ezúttal péntek 13-a és a selejt ne foghasson ki senkin.
A mai jogi sztorinkban tehát Ede újonnan vásárol egy nadrágot, amely néhány órán belül elkezdi hullatni a gombjait és rövid időn belül használhatatlanná válik. Az alábbiakból kiderül, hogy a nadrág hibája esetén milyen jogokkal rendelkezünk és azokat kinél és hogyan érvényesíthetjük. Egyúttal segíteni szeretnénk a termék gyártójának/importőrének/forgalmazójának is, hogy Ede esetleges igényét a hibás termékkel kapcsolatban szakszerűen és jogszerűen tudja elintézni.
Hibás teljesítés esetén a termék vásárlója gyakorolhatja szavatossági jogait, vagy megfordítva a forgalmazó (kereskedő) a szavatosság vállalásával garantálja, hogy az értékesített termék nem hibás.
A kellékszavatosság (röviden általában ezt csak szavatosságként szoktuk emlegetni) alapján a jogosult (a sztorinkban Ede) elsősorban kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek (jelen esetben a kereskedőnek) - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet.
Másodsorban az ellenszolgáltatás arányos leszállítása igényelhető (pl. a gomb nélküli nadrág árának leszállítása), a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja (pl. Ede szépen visszavarja a gombokat és utána a gombok és a cérna költségét a kereskedőre áthárítja) vagy mással kijavíttathatja (azaz pl. elviszi egy varrodába a hibás nadrágot), vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a bizonyos törvényi feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt (pl. Ede randija teljesen kútba esik és így már nincs szűksége az új nadrágra).
A hibát felfedezése után haladéktalanul jelezni kell a forgalmazónak (ha fogyasztók vagyunk, akkor a két hónapon belüli jelzés határidőben belülinek tekinthető). A szavatossági igény gyakorlásával kapcsolatos költségek a vállalkozást terhelik.
A szavatossági igény főszabály szerint egy év alatt évül el, de ha a jogosult fogyasztónak minősül, akkor az elévülési idő két év (használt cikk esetében is legalább egy év a teljesítéstől számítva). Ha kicserélés vagy kijavítás történik, akkor a dolognak a kicseréléssel vagy kijavítással érintett részére az elévülési idő újra kezdődik.
2. Termékszavatosság
A termékszavatosság alapján a fogyasztó (aki, ne feledjük, a Ptk. szerint már csak természetes személy lehet) a gyártóval (forgalmazóval) szemben is érvényesítheti a hibás teljesítéssel kapcsolatban felmerült igényét. A termékszavatosság alapján tehát közvetlenül a gyártótól kérhetjük, hogy javítsa ki a hibás terméket vagy, ha ez nem lehetséges, akkor cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal (pl. a nadrágról a gyártó azt állítja, hogy letéphetetlenek a gombjai).
Nehézség a fogyasztóknak, hogy a bizonyítási teher az első pillanattól kezdve őket terheli atekintetben, hogy a hiba már akkor fennállt, amikor a terméket forgalomba hozták. A termékszavatosság használt cikkek esetében is alkalmazható. (Ha például Ede eladja Gyulának a nadrágot, akkor az új tulajdonos (Gyula) is érvényesítheti az igényét a törvényi határidőn belül a gyártóval szemben.)
A termékszavatosság a forgalombahozatalt követő két éven belül érvényesíthető. Ez a határidő jogvesztő, azaz a két év elteltét követően a termékszavatosság többet nem érvényesíthető.
3. Jótállás
A jótállás alapján lényegében ugyanazok az igények érvényesíthetők, mint a szavatosság alapján. A nagy különbség a fellépő hiba kapcsán a bizonyítás kérdésében rejlik. Jótállás esetén ugyanis a jótállást vállaló (vagy jogszabály alapján a jótállásra kötelezett) félnek kell igazolnia, hogy a hiba a teljesítés után keletkezett (pl. a gombok még teljesen jól rögzítve voltak a nadrágon, amikor Ede megvásárolta, de ő addig rángatta vásárlás után, hogy szépen leugráltak a nadrágról).
Azon termékek körét, amelyekre egy éves kötelező jótállás vonatkozik, egy Kormány rendelet határozza meg. Ruhaneműkre főszabály szerint nem vonatkozik jótállási kötelezettség (kivéve nemes és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termékek 50 000 Ft eladási ár felett), így Ede jótállással nem élhet a nadrág kapcsán. Természetesen jótállás szerződés útján is vállalható.
4. Termékfelelősség
Az összekeverhetőség miatt röviden érdemes kitérni a termékfelelősségre is, ami hangsúlyozottan nem azonos a termékszavatossággal, bár ez utóbbi is a gyártót terheli. A termékfelelősség alapján a gyártó az általa gyártott termék által okozott anyagi károkért vagy balesetekért felel, azaz nem önmagában a termék hibájáért, hanem azokért a következményekért, amelyeket a termék hibája idézett elő.
Ha további kérdésed van, akkor tedd fel itt a szakértő ügyvédeknek! Ha korábbi jog kérdések között böngésznél, azt is megteheted itt.
(Kép forrása: stock photo, www.photodune.net)
