Az elmúlt hetek "brókerbotránynak" is címkézett eseményei alapján, nyugodtan gondolhatjuk, hogy - a beszédes nevű Halott Pénz zenekarral szólva - "valami van a levegőben". A Buda-Cash-t követően, a Hungária Értékpapír Zrt. került terítékre, legújabban pedig a Quaestor Csoport egyik tagja kezdeményezett csődeljárást magával szemben.

Ennyi, a befektetők idegeit borzoló történés után fontosnak láttuk, hogy a Jogi sztorik is segítséget nyújtson az eligazodásban, mivel sok, néha egymásnak is ellentmondó információ jelent meg a befektetők védelmével kapcsolatban. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak akkor kapjanak észbe a befektetők, ha baj van, hanem előre, a befektetési döntés meghozatalakor is mérlegeljék körültekintően a lehetőségeiket, beleértve a befektető-védelmi rendszer nyújtotta védőháló rendelkezésre állását vagy éppen hiányát. Ezért összegyűjtöttünk néhány információt, amit a Befektető-védelmi alapról (BEVA) tudni kell ahhoz, hogy megalapozottabb döntések születhessenek a befektetésekkel kapcsolatban.

1. Mi az a BEVA?

A BEVA a Tőkepiaci törvény rendelkezései szerint működik. A jogszabály előírja, hogy meghatározott befektetési szolgáltatások és kiegészítő befektetési szolgáltatások csak abban az esetben nyújthatók, ha a szolgáltató rendelkezik BEVA tagsággal. (A tevékenységek felsorolását lásd az alábbi 2. pontnál.)

2. Kik számíthatnak kártalanításra a BEVA-tól?

Azok a befektetők kaphatnak kártalanítást, akik valamely BEVA tagtól vették igénybe az alábbi befektetési szolgáltatások valamelyikét:

1. (értékpapírra vonatkozó) megbízás felvétele és továbbítása,
2. (értékpapírra vonatkozó) megbízás végrehajtása az ügyfél javára,
3. sajátszámlás kereskedés,
4. portfóliókezelés,

vagy az alábbi kiegészítő befektetési szolgáltatások közül valamely szolgáltatást:

1. a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése,
2. a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése,

Fontos kitétel az is, hogy kártalanításra akkor kerülhet sor, ha az érintett szolgáltató nem tudja kiadni azt a vagyont (legyen az akár értékpapír vagy készpénz), amelyet az ügyfél javára kezel. (Ennek pl. lehet az oka, hogy az értékpapír nincs meg, mert mondjuk a befektetési szolgáltató értékesítette, de fizetésképtelensége folytán az érte befolyt ellenérték sem áll rendelkezésre.)

3. Mely befektetési szolgáltatókra nem terjed ki a BEVA?

Befektetőként érdemes tisztában lenni azzal, hogy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem köteles a BEVA-hoz csatlakozni, ha tagsággal rendelkezik a vonatkozó EU-s irányelv szerinti befektető-védelmi rendszerben.

Hasonló lehet a helyzet olyan harmadik országbeli (azaz nem EU-s) biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe esetében, aminek az MNB, mint felügyeleti hatóság külön engedélyezte, hogy ne csatlakozzon a BEVA-hoz, mert az MNB megítélése szerint az adott szolgáltató részese az EU irányelv által előírt biztosítással egyenértékű befektető-védelmi rendszernek.

Ilyen esetekben ugyan kaphat kártalanítást a befektető, de nem a BEVA-ra vonatkozó szabályok szerint, ezért érdemes nagyon körültekintően eljárni.

A BEVA egyébként együttműködhet külföldi befektető-védelmi rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal, ezekkel információt cserélhet a befektető-védelmi rendszerek tagjaira és a biztosított követelésekre vonatkozó nyilvántartás, valamint a befektetők kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a befektető-védelmi rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a befektetőt mekkora összegű kártalanítás illeti meg.

Szem előtt kell tartani azt is, hogy cégcsoportok esetében akár megtévesztő is lehet, hogy a cégcsoport egyes cégei, amelyek a fent felsorol szolgáltatásokat nyújtják tagjai a BEVA-nak, más (hasonló nevű) cégek viszont nem. Nagyon körültekintően kell tehát eljárni, nehogy a látszat becsapjon minket.

4. Mikor fizet kártalanítást a BEVA?

A BEVA általi kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a bíróság - az MNB kezdeményezésére - elrendeli a befektetési szolgáltató felszámolását. A BEVA a felszámolás elrendelését követően tájékoztatja az érintetteket az igényérvényesítés módjáról, kezdő időpontjáról és az egyéb fontos szabályokról.

Fontos tehát hangsúlyozni, hogy csak felszámolás alá került társaság esetében nyílik meg a kártalanítás lehetősége, ezt megelőzően erre nincs mód.

Főszabály szerint egyébként a kártalanítási kérelem benyújtásától számított 90 napon belül fizet a BEVA, azaz a befektetőknek kicsit hosszabb ideig kell várniuk a pénzükre, mint az OBA által fizetett kártalanítások esetében.

5. Mekkora lehet a kártalanítás összege?

A kártalanítás maximális összege befektetőnként legfeljebb 20.000 euró összeghatárig terjedhet. Az átszámítás az MNB által közzétett devizaárfolyamon történik. (A felszámolás kezdő napján érvényes árfolyamot kell figyelembe venni.)

A kártalanítás megállapítása során a befektetőnek az érintett szolgáltatóval valamennyi követelését össze kell számítani.

A kártalanítás pénzben történik, azaz "elveszett" értékpapír helyett nem egy másik ugyanolyan vagy hasonló értékpapír jár, hanem az értékpapír jogszabály szerint meghatározott értékét téríti meg a BEVA pénzben.

Fontos tudni, hogy a kártalanítás mértéke sávosan változik (ellentétben az OBA által fizetett kártalanítással), mivel a kártalanítás mértéke 1 millió forint összeghatárig 100 %, 1 millió forint összeghatár feletti rész tekintetében viszont csak 90 % (azaz egy 2 millió Ft-os követelés esetén 1 millió + 900 ezer Ft, azaz összesen 1.9 millió Ft jár kártalanításként).

+ 1.

A befektetési döntés meghozatalakor fontos azzal is tisztában lenni, hogy a BEVA nem a rossz befektetési döntések ellen véd, azaz pl. ha árfolyamveszteséget szenved el a befektető vagy kötvényt vesz és a kötvény kibocsátója felszámolás alá kerül, akkor az ebből származó veszteségekre nem nyújt fedezetet a BEVA.

Ha további kérdésed van, akkor tedd fel itt a szakértő ügyvédeknek! Ha korábbi jog kérdések között böngésznél, azt is megteheted itt. 

(Kép forrása: stock photo, www.photodune.net)