Komoly meglepetéseket okozhat, ha valaki kellő megfontoltság nélkül emailezik az üzleti kapcsolataiban. A mai jogi sztorinkban egy olyan esetet mutatunk be, amikor egy email levelezésből szerződés lett. Igen, szerződés. Lehetséges ez?

Egy kisvállalkozást működtetsz, van néhány munkavállalód, egy pofás kis üzleted, ami szépen működik is, a vevők szeretik, visszajárnak. Az egyik beszállítóddal egy új termék (nevezzük “bizgentyűnek”) beszerzéséről váltotok emaileket. Egyelőre csak tájékozódni szeretnél, megírod neki, hogy szívesen felvennéd a palettára az új terméket, megírod, hogy hány darabra lenne szükséged, ha sikerülne megállapodnotok, és még pár apróságot. A beszállító szinte rögtön válaszol, visszaigazolja a darabszámot, leírja, hogy mennyibe fog ez neked kerülni és azt is hozzáteszi, hogy két napon belül tudna is szállítani. Erre csak annyit írsz: “Rendben, köszönöm!”. Úgy vagy vele, hogy nincs olyan, hogy visszautasíthatatlan ajánlat (legfeljebb a Keresztapában), még alszol rá egyet, átgondolod a dolgot, körbenézel esetleg még máshol is, és aztán ha nem kapnál jobb ajánlatot, akkor majd jelentkezel a beszállítónál, hogy írjatok szerződést. Másnap találsz is egy másik céget, ami jobb feltételekkel tudna neked szállítani, örülsz, hogy nem kapkodtál és adtál magadnak még egy kis időt. Te vagy a legjobban meglepve, amikor két nap múlva megérkezik a szállítmány a bizgentyűkkel az első beszállítótól, az emailben írt áron és darabszámban. Hívod a beszállítót, aki elképedésedre azt mondja, hogy emailben megállapodtatok, Te elfogadtad az ajánlatot, hiszen azt írtad, hogy rendben, külön írásbeli szerződésre pedig nincs is szükség.

Te becsapva érzed magad, hiszen még nem döntöttél a rendelésről, szerződésről még nem is beszéltetek, egyszerűen csak emailben tájékozódtál. Végső kétségbeesésedben felhívod az ügyvédedet, akitől a következőket tudod meg:

1. Szerződést nem csak írásban vagy szóban, hanem ráutaló magatartással is lehet kötni.

2. Az email ugyan írásbelinek nem tekinthető (értelemszerűen szóbelinek sem), de ettől még ráutaló magatartás lehet.

3. Ha jogszabály (vagy adott esetben a szerződő felek) nem írnak elő kötelező írásbeli formát, akkor a szerződést szóban vagy ráutaló magatartással is meg lehet kötni.

4. Miután a “ráutaló magatartás” már harmadszor hangzik el a beszélgetés során, visszakérdezel, hogy ez pontosan mit is jelent. Az ügyvéded azt mondja, hogy olyan esetben beszélhetünk ráutaló magatartásról, amikor a felek a magatartásukkal fejezik ki a szándékukat. A következő példával szemlélteti: Behajtasz autóval egy önkiszolgáló autómosóba, bedobod az automatába a pénzt és lemosatod a kocsidat. Nem írtál alá semmit, nem állapodtál meg szóban senkivel, mégis létrejött az autómosó üzemeltetője és közted a szerződés mégpedig azok szerint a feltételek szerint, amik nagy betűvel ki voltak írva a behajtás előtt egy táblára. Azzal, hogy behajtottál, elfogadtad ezeket a feltételeket, azaz a magatartásod utalt arra, hogy a szerződést meg akarod kötni.

5. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Nem kell ugyanakkor minden kis apróságban megállapodni, a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges.

Végre felcsillan a remény, felveted, hogy könnyen kibújhatsz a kötelezettség teljesítése alól, ha azt mondod, hogy számodra a bizgentyűk színe lényeges kérdés, de azt nem határoztátok meg, így nem is jöhetett létre a szerződés

A kis reménysugár éppen olyan hamar elillan, mint ahogy jött, amikor megtudod, hogy a lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni. Sajnos, ezt Te elmulasztottad.

Az adott helyzetben, már nem tudsz sok mindent tenni, de a jövőre nézve az ügyvéded ad egy-két tanácsot, amit az üzleti emailezésedben érdemes figyelembe venned:

1. Email útján is létrejöhet szerződés, ha az adott szerződés megkötéséhez nincs feltétlenül szükség írásba foglalásra (ezt sajnos már tudod, saját bőrödön tapasztaltad).

2. Ha nem akarsz emailben szerződést kötni, akkor ezt már a levelezés elején tedd világossá és jelezd, hogy Te ragaszkodsz az írásbeli formához.

3. Ha nincs ellenedre az emailes forma, akkor már az elején tedd világossá, hogy mely kérdéseket tekinted lényegesnek, amikről mindenképpen meg kell állapodnotok.

4. Végül pedig megismerkedsz az ajánlati kötöttség fogalmával. Ez - mint megtudod - az az időtartam, ameddig a megtett ajánlatodhoz tartanod kell magad, azaz amely időtartamon belül a másik fél elfogadhatja az ajánlatot. Ha Te adsz ajánlatot, akkor érdemes kifejezetten jelölni benne, hogy az ajánlatod meddig érvényes.

Megköszönöd a tanácsokat és elhatározod, hogy ezentúl az email levelezésedben is sokkal körültekintőbben jársz majd el, nehogy újabb meglepetések érjenek.

A fenti eset is azt mutatja, hogy számtalan olyan helyzetbe kerülhetünk, amikor kellő körültekintés nélkül eljárva akár jelentős veszteség érhet minket. Érdemes előre tájékozódni a szerződéskötéssel kapcsolatos kérdésekben, ezzel sok fejfájástól kímélhetjük meg magunkat.

Ha további kérdésed van a témában, kattints ide és tedd fel a kérdéseidet!

(Képek forrása: stock photo, photodune.net)