Közeledik az éves beszámolók elkészítésének és leadásának csúcsideje és ezzel együtt az osztalékszezon. Remélhetőleg sok cégtulajdonos örülhet majd a számok láttán és vehet fel szép osztalékot. De vajon csak a bankszámlán jelenhet meg az osztalékként kapott összeg? Egyáltalán nem. Ugyan az osztalékra általában, mint pénzben fizetett juttatásra gondolunk, hiszen kevesen tudják, hogy osztalékot természetben is lehet juttatni a tagoknak, illetve részvényeseknek. Pár éve nagy figyelmet kapott annak a német sörgyárnak az esete, amely nyolc láda sör formájában „fizetett” osztalékot a boldog részvényeseinek. A példa ráadásul nem is maradt követő nélkül, akadt olyan sörfőző, amelyet egyenesen a sörben folyatott, azaz fizetett osztalék rántott vissza a tönk széléről. Az elsőre szokatlannak tűnő módszer ráadásul működött: nem is jutott mindenki rögtön részvényhez, várólistára volt szükség a nagy érdeklődés miatt.

A lehetőség a természetben nyújtott osztalékra azonban nem csak a sörkedvelő németeknek adatik meg, hanem erre Magyarországon is lehetőség van a számviteli törvény szerint. Az alábbiakban röviden áttekintjük a természetben való osztalékfizetéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

1. Az idei osztalékfizetési szezon egyik érdekessége az lesz, hogy egymás mellett él a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), amely 2014. március 15-től felváltotta ugyan a Gt-t, de egy rövid, a gazdasági társaságok esetében legfeljebb 2016. március 15-ig terjedő időszakban lehetnek olyan társaságok, amelyekre még a Gt. szabályai vonatkoznak. (A bt-k, kkt-k esetében idén március 15-től már nem kérdés, hogy a Ptk. szerint kell működniük). A kft-k és részvénytársaságok esetében vegyesebb a kép, itt még előfordulhatnak nagy számban olyan társaságok, amelyek a Gt. szabályai alapján működnek.

2. Az osztalék az adott társaság legfőbb döntéshozó szerve (legyen az akár a taggyűlés kft-knél vagy közgyűlés az rt-knél) által felosztani rendelt, a Számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott eredményből (illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből) a tagot/részvényest megillető arányos rész. A megállapított osztalék kifizetése sor kerülhet pénzbeli vagy nem pénzbeli vagyoni értékű (azaz természetbeni) juttatás formájában is. Ilyenek lehetnek (a sörön kívül) például tárgyi eszközök (pl. egy gépjármű) vagy akár szellemi alkotásokhoz fűződő jogok (pl. védjegyek, szabadalmak stb.). 

3. Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy az osztalék természetbeni juttatásként kerüljön kifizetésre? Mindenekelőtt ennek a lehetőségnek a társaság létesítő okiratában szerepelnie kell. Ha a létesítő okirata (társasági szerződés/alapító okirat/lapszabály) ezt a lehetőséget nem biztosítja, akkor az osztalékról való döntést megelőzően módosítani kell a létesítő okiratot.

4.  Ha a létesítő okirat tartalmazza a természetbeni osztalékfizetés lehetőségét és a tagok/részvényesek élnek is ezzel a megoldással, akkor az osztalék teljesítéseként átadásra kerülő eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Mit jelent ez a gyakorlatban? Az osztalékként juttatott eszköz leszámlázásra kerül az osztalékra jogosult tagnak és a taggal szemben ezáltal fennálló követelést kell beszámítani az osztalékfizetésről rendelkező határozat szerint a tagot megillető osztalékhányaddal szemben. 

5. A kapott osztalék után abban az esetben is a vonatkozó szabályok szerint kell adót fizetni, ha az osztalék juttatása természetben történt. Ilyenkor természetesen az osztalék utáni adó megfizetése pénzben történik. (Bármennyire is csábítóan hangzik, hogy az osztalékként kapott néhány rekesz sörből passzoljuk le a megfelelő mennyiséget a NAV-nak.)

Ha további kérdésed van, akkor tedd fel itt a szakértő ügyvédeknek! Ha korábbi jog kérdések között böngésznél, azt is megteheted itt. 

Mi mással zárhatnánk a posztot, mint a Fonográffal: "Lökd ide a sört"!

(Fotó: stock photo, www.photodune.net)