Ágnes a barátaival és a környékükön lakó családokkal együtt egyesületet alapított 5 évvel ezelőtt. Az idei éves rendes közgyűlés előtt elhatározta, hogy a továbbiakban már nem szeretne tovább elnök lenni, sőt az elnökség munkájában sem tud részt venni családi elfoglaltságai miatt. Egyik tagjuk felhívta a figyelmüket arra, hogy a tisztújító közgyűlésen nem elegendő új elnököt, új elnökséget választani, hanem az alapszabályukat összhangba kell hozni a megváltozott jogszabályokkal.

Az alapszabály módosítása során – legkésőbb azonban a 2016. március 14-én megtartott közgyűlésig - figyelembe kell venni a Polgári Törvénykönyvről szóló  2013. évi V. törvény (Új Ptk.) III. könyvének jogi személyekre vonatkozó általános és az egyesületekre vonatkozó szabályait is, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló  2011. évi CLXXV. Törvény (Ectv.) rendelkezéseit is. 

A közgyűlés Ritát választotta meg új elnöknek, s ugyanakkor két másik elnökségi tagot újraválasztott. Rita tevékenysége ellátása során az új Ptk-ban meghatározott jogi személyre vonatkozó felelősséggel tartozik az egyesületük tevékenységéért, pénzügyeiért.

De ki minősül  vezető tisztségviselőnek? Az egyesület, mint jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok - így a közgyűlés, taggyűlés -  hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület  jogosult. Tehát nem csak az elnök, hanem az egész elnökség működésére az alábbi szabályok vonatkoznak.

A vezető tisztségviselő felelősségét megkülönböztetjük a szerint, hogy saját szervezetének felel-e, vagy harmadik személlyel szemben. Az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben (Ptk. 3:24.§).  Harmadik személlyel szemben viszont a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai lesznek irányadóak.

Az egyesület tagjával szemben is felelhet a vezető tisztségviselő, ha az egyesület jogutód nélküli megszűnik, és esetén kártérítési igénnyel lép fel az, aki az egyesületnek a törlés időpontjában tagja volt,  A kártérítési igényt a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül lehet érvényesíteni. (Ptk 3:86. §)

A egyesülettel szembeni felelősség esetében, akkor, amikor a vezetői tevékenységgel az egyesületnek okozott kárt vizsgáljuk, a szerződéskötés időpontjának a vezetői tisztség elvállalásának időpontja tekintendő.  Fontos, hogy minden egyes esetben megvizsgáljuk a kimentési feltételeket is.

Ha a vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő az általa képviselt egyesülettel egyetemlegesen felel. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg akár az egyesülettel, akár a vezető tisztségviselővel szemben érvényesíthető a kárigény. (Ptk 6:541. §).

A fentiek alapján látható, hogy akit megválasztanak egyesületi elnöknek, vagy elnökségi tagnak, egy cégvezetőhöz hasonló felelősséggel tartozik. Erre kevesen gondolnak, pedig közgyűlés tartása és az alapszabály módosítása során is figyelembe kell venni és át kell gondolni minden egyes egyesületnek az új szabályokat, tekintettel arra, hogy a vezető tisztségviselők képviseleti joga a megválasztásuk napjával hatályosul.

A poszt szerzője dr. Molnár Andrea ügyvéd. Ha jogi tanácsra van szükséged vedd fel a kapcsolatot közvetlenül a poszt szerzőjével itt. Ha további jogi kérdésed van, akkor pedig tedd fel itt!