Jogi sztorik

Kiút a jogi útvesztőből

Amikor a NAV az ajtón kopogtat

2015. november 20. 10:00 - lawyerup

Polgári jogi vagy büntetőjogi ügyeink kapcsán szinte rutinszerűen fordulunk jogi képviselőhöz még az eljárás kezdetén, ez a fajta tudatosság azonban mintha hiányozna belőlünk, ha adózással kapcsolatos ügybe „keveredünk”. Pedig itt is igaz, hogy az előrelátás sok fáradságtól, időveszteségtől és – talán ami a legfontosabb – jelentős költségektől kímélhet meg minket. Az alábbiakban az adóellenőrzési-, adóigazgatási eljárások lebonyolításával foglalkozunk.  

Az adóellenőrzés, adóigazgatási eljárás keretében történő ügyvédi képviselet legalább olyan mértékben fontos lehet, mint a polgári, avagy a büntető ügyekben, mert az adóellenőrzéstől kezdődő alá-fölérendeltségi kapcsolat a jogviszony alanyai között a jogi képviselet nélküli adózót kiszolgáltatott helyzetbe hozza, és az adóellenőrzés minden elemének alapos ismerete nélkül a jogi képviselő nem tud hatékonyan ügyfelének segíteni.

photodune-9196561-troubled-businessman-xs.jpg

Az adóellenőrzéseket követő adóigazgatási eljárást az Art. (az adózás rendjéről szóló 2003. évi 92. törvény) szabályai határozzák meg. Egy adóellenőrzés a megbízólevél megküldésével kezdődik, és tart az ellenőrzés befejezéséig, amikor is átadják az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet, amelyre az átvételt követő 15 napon belül lehet észrevételt tenni.

Az észrevétel az az eljárási lehetőség, amely az adózó véleménynyilvánítását biztosítja a bizonyítási eszközök és a bizonyítékok elemzésével, értékelésével kapcsolatban. Az Art. fontos szabálya, hogy ha az adóhatóság az észrevételt nem tételesen részletezve, mindenre kiterjedően bírálja el, és ha ezt a határozat nem tartalmazza, az már a másodfokú határozatban az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyező oknak minősül. Az észrevétel vizsgálata eredményezhet jegyzőkönyv-kiegészítést, ami már önmagában is siker.

Ezt a szakaszt követi az adóigazgatási eljárás (hatósági eljárás), amely realizálja, végrehajtható formába foglalja a megállapításokat.  Az észrevétel benyújtását követő 60 napon belül kell az adóhatóságnak meghozni az adóigazgatási eljárásban az elsőfokú határozatot, amely a megállapításokra alapul, dönt az észrevétel sorsáról, adófizetést, adóbírságot, késedelmi pótlékot, valamint mulasztási bírságot szab(hat) ki. Az elsőfokú határozat köteles részletezni az észrevételben kifejtetteket, és annak elutasítását vagy elutasítását indokolni kell.

Az elsőfokú határozat ellen 30 napon belül lehet benyújtani fellebbezést illetékfizetés mellett. A másodfokú határozat meghozatalára az adóhatóságnak 60 nap áll rendelkezésére, és a másodfokú határozat kézbesítését követően a határozat végrehajtható 15 napon belül. A kereset benyújtására a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz viszont 30 nap áll az adózó rendelkezésére. A bírósági eljárás egyfokú, a döntés ellen fellebbezéssel nem, csak a Kúria előtt felülvizsgálati kérelemmel lehet megtámadni, ezért az előzőekben írt gyakorlati kérdések jelentősége mellőzhetetlen.

Álláspontom szerint az adózással kapcsolatos eljárások során a legsikeresebb képviselet akkor realizálható, ha az adóellenőrzés folyamatától akár a Pp. (polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény) XX. fejezet Közigazgatási perek szabályaiban foglalt eljárási folyamatokig terjed.

A poszt szerzője dr. Molnár Andrea ügyvéd. Ha jogi tanácsra van szükséged, vedd fel közvetlenül a kapcsolatot a poszt szerzőjével itt. Ha további jogi kérdésed van, akkor pedig tedd fel itt!

(Kép forrása: stock photo, www.photodune.net)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://jogisztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr138092024

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.