Jogi sztorik

Kiút a jogi útvesztőből

Egészséges erotika, avagy kamerás megfigyelés a munkahelyen

2015. október 15. 14:30 - lawyerup

A nagy testvér (sok) mindent lát. Gyakran érezhetjük úgy, hogy Orwell utópiája valósággá vált. Lehet ilyen érzésünk az utcán, amikor az egyik térfigyelő kamera látószögéből átballagunk a másikéba, de egyre gyakrabban élvezhetjük ezt a kitüntetett figyelmet a munkahelyünkön is (vö. Tímár Péter 1985-ben készült filmjével). Erről szól Petra sztorija is.

Petra egy közepes méretű autóipari alkatrészeket gyártó cégnél dolgozik a pénzügyi osztályon. Egyik nap a főnöke egy szűkszavú nyilatkozatot tett elé és kollégái elé, amelyben a hozzájárulásukat kérik, hogy kamerás megfigyelő rendszert telepítsenek a vállalatnál, amely azonban nem csak a raktárat vagy a gyártási területet, hanem az öltözőket, a konyhát, az ebédlőt és az iroda területét is megfigyelné. A felvételeket a biztonsági szolgálat munkatársai egyrészt folyamatosan figyelemmel tudják kísérni, másrészt legalább 30 napig tárolják is. A kamera kezelői menet közben akár mozgatni is tudják a kamerákat és rá is tudnak közelíteni egyes részletekre. Petrának nem nagyon tetszik ez a dolog, ezért a nyilatkozat aláírása előtt időt kér és - a főnöke szemöldök ráncolásától kísérve - felhívja ügyvéd ismerősét, hogy a tanácsát kérje.

photodune-674118-cctv-xs.jpg

Ügyvéd ismerőse az alábbi kérdéseket teszi fel Petrának:

  1. Milyen célból kívánja a munkáltató a kamerákat elhelyezni?
  2. Kik férhetnek hozzá a felvételekhez?
  3. A munkáltató igénybe vesz-e külső szolgáltatót a rendszer üzemeltetésével kapcsolatban?
  4. Mely helyiségekre terjed ki a megfigyelés?
  5. Milyen időtartamon keresztül kívánják tárolni a felvételeket?
  6. Milyen tájékoztatást kapnak az érintettek?  

Petra a munkáltatótól kapott - hiányosnak tűnő - tájékoztatás alapján nem igazán tud válaszolni a feltett kérdésekre, ezért az ügyvéd, figyelemmel a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság (NAIH) e tárgyban született ajánlására és konkrét ügyben hozott döntéseire is, az alábbi főbb szempontokat említi a kamerás megfigyelőrendszer jogszerű működtetésével kapcsolatban.

1. A rendszer üzemeltetése során megvalósul az adatkezelés, hiszen a felvételek személyes adatnak minősül (a munkavállalókkal, de adott esetben a munkáltatóhoz érkező ügyfelekkel kapcsolatba hozhatók és következtetés vonható le belőlük az érintettekre nézve).

Tekintettel arra, hogy adatkezelésről van szó, nagyon fontos, hogy erre csak célhoz kötötten, és a cél eléréséhez szükséges mértékben kerülhet sor. A vagyonvédelem, a testi épség, egészség stb. védelme indokolhatja a megfigyelőrendszer telepítését, azonban a rendszernek olyannak kell lennie, amely nem okoz aránytalan sérelmet a célok elérése közben (pl. kamerák elhelyezése az öltözőben). Az adatkezelés jogszerűségéhez pedig az is elengedhetetlen, hogy a tisztességes adatkezelés elve ne sérüljön.

Munkahelyen alkalmazott megfigyelőrendszer kapcsán fontos szempont az is, hogy a munkavállalók megfigyelése nem jogszerű cél, így adott esetben egy olyan rendszer alkalmazása, amely a munkavállalók munkavégzését figyeli, a munkavégzés ellenőrzését szolgálja, nem jogszerű.   

2. Fontos kérdés, hogy ki minősül adatkezelőnek és igénybe vesznek-e adatfeldolgozót. Adatkezelő az lesz, aki az adatkezeléssel kapcsolatos döntéseket meghozza, így különösen dönt az adatkezelés céljáról. A munkáltató tehát adatkezelőnek minősül. Külső partner (pl. külsős biztonsági szolgálat) igénybevétele esetén tisztázandó kérdés, hogy a partner hoz-e döntéseket az adatkezeléssel kapcsolatban, azaz ő is adatkezelőnek minősül vagy a feladata csak technikai műveletek végrehajtását jelenti (adatfeldolgozás). Az adatfeldolgozás kapcsán a feleknek írásbeli szerződést kell kötniük egymással.

A felvételekhez való hozzáférés kapcsán szabályozni szükséges, hogy ki és milyen módon tekintheti meg a felvételeket és arra kell törekedni, hogy a hozzáférést a szükségeshez képest a legszűkebb körre legyen korlátozva. 

3. A rendszer kiépítése során az emberi méltóság tiszteletben tartására fokozottan ügyelni kell, azaz öltözőben, mosdóban vagy a munkavállalók kikapcsolódását, pihenését szolgáló helyiségekben (pl. ebédlő) nem helyezhető el kamera. Az egyes munkavállalók munkavégzése sem figyelhető meg, valamint a rendszer révén nem befolyásolható a munkavállalók munkahelyi viselkedése sem.

Kültéri kamerák elhelyezésénél arra kell ügyelni, hogy közterületet ne figyeljenek meg a kamerák.

4. A felvételek tárolásának időtartamát szintén a célhoz kötöttség elvéből kiindulva kell meghatározni. A cél eléréséhez szükséges lehető legrövidebb ideig kell tárolni a felvételeket. A megőrzési időtartam kapcsán a NAIH a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényben (Szvtv.) foglalt 3 munkanapos határidőt tartja irányadónak. 

5. A munkavállalóknak teljes körű tájékoztatást kell kapniuk az adatkezeléssel kapcsolatban. Ebbe beletartozik, hogy az adatkezelő és adatfeldolgozó személyéről is tájékoztatást kell kapniuk, illetve az egyes kamerák vonatkozásában informálni kell a munkavállalókat az adott kamera kihelyezésének a céljáról, és arról, hogy pontosan milyen területre lát rá a kamera. Nem mellőzhető a felvételek megismerésére jogosultakról és a megismerés rendjéről való tájékoztatás, ahogy a felvételek tárolásának helyéről és idejéről való információ sem. Természetesen arról sem hallgathat a munkáltató, hogy milyen jogérvényesítési eszközök állnak rendelkezésre.

A tájékoztatási kötelezettség teljesítését dokumentálni kell. A NAIH álláspontja szerint az előzetes tájékoztatás elegendő és nem kell hozzájárulást is beszerezni a munkavállalóktól, ugyanakkor a tájékoztatás csak akkor megfelelő, ha minden szükséges részletre kitér.

Abban az esetben, ha a megfigyelés a munkavállalókon kívül más személyeket is érinthet, akkor ezek megfelelő tájékoztatásáról is gondoskodni kell.

Az előzetes tájékoztatás adatvédelmi követelményeivel a NAIH egy egészen friss, 2015. október 9. napján kiadott ajánlásában is kimerítően foglalkozik.

+1 Ha az adatkezeléssel érintett személyek köre túlmutat az Infotv. 65. § (3) bekezdés a) pontjában felsoroltakon (az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági viszonyban, óvodai nevelésben való részvételre irányuló, tanulói vagy tanulószerződéses jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban vagy - a pénzügyi szervezetek, közüzemi szolgáltatók, elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfelei kivételével - ügyfélkapcsolatban álló személyek), akkor az adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentkezés is szükséges.  

Ha további kérdésed van, akkor tedd fel itt! Ha korábbi adatvédelmi kérdések érdekelnek, akkor ide kattints, ha munkajogi kérdések között böngésznél, azt is megteheted itt. 

(Kép forrása: stock photo, www.photodune.net)       

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://jogisztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr677969999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.