Jogi sztorik

Kiút a jogi útvesztőből

Van egy ötletem, befektetőt keresek!

2015. április 30. 10:00 - lawyerup

Itthon már a csapból is startup folyik, minden feltörekvő vállalkozó álma, hogy az ő cége lesz a következő Prezi, Ustream vagy LogMeIn. A legtöbb startupper azonban nem rendelkezik még elegendő kezdőtőkével sem, így már a kezdeti lépések megtételéhez is szüksége van befektetőre, üzleti angyalra. Ilyenkor hajlamosak megfeledkezni a biztonságról és helyrehozhatatlan hibákat követnek el.

A kiindulópont szinte minden esetben ugyanaz. Adott egy ötlet, vállalkozónk alig várja, hogy valakivel megossza, legszívesebben az egész világot telekürtölné, hogy övé az év találmánya. Elújságolja egy jóakarójának, aki felajánlja egy ismerőse segítségét. Az ismerőst, mint potenciális befektetőt bemutatja vállalkozónknak, megkezdődnek az egyeztetések. Startupperünknek legrosszabb esetben még nincsen se cége, se terméke, csak az évek / hónapok / napok óta dédelgetett ötlete. Az első hibát itt szokták elkövetni a feltörekvő vállalkozók: túl sok információt osztanak meg ismeretlenekkel, anélkül, hogy bármilyen megállapodást aláírnának. A befektető biztatja is, még többet szeretne megtudni a termékről, ám aláírni nem kíván semmit, hiszen fontos a „bizalom”, a "gentlemen’s agreement". Vállalkozónk pedig demonstrálja az üzleti tervet, a know-how-t, termékleírást stb., egyre több információ kerül ki a birtokából.

Itt elkerülhetetlennek tartom, hogy egy rövid kitérőt tegyek az ötlet jogi oltalmazhatóságára, mert azt tapasztalom, ez még mindig nem tudatosodott kellőképpen. Az ötlet, elgondolás nem élvez szerzői jogi oltalmat, az ötlet alapján létrehozott szellemi termék részesülhet védelemben. Onnantól kezdve, hogy az ötlet kikerül a birtokunkból, már nem rendelkezünk kontrollal felette. Ezt egy német professzor úgy szemléltette egyszer, hogy ötlet nem olyan, mint egy alma. Ha az almákat kicseréljük, akkor mindkettőnek lesz egy-egy almája, de ha az ötleteket cseréljük ki, akkor mindkét félnél két ötlet lesz. A második hiba, hogy az ötletünk még nem materializálódott, nincs prototípus, ami egyfelől komolytalanná tehet minket a befektetők előtt. Másrészt ez a későbbi jogérvényesítést is jelentősen megnehezíti – talán az üzleti titok megsértése miatt tudunk pert indítani – a többi évig elhúzódó per lezárultáig azonban marad a bizonytalanság. Vegyük azt is figyelembe, hogy nem fogjuk tudni megakadályozni, hogy ugyanolyan vagy hasonló termékkel lépjen ki az ötlet alapján a piacra akár versenytársunk, akár a befektető.

photodune-7349512-business-man-looking-at-modern-icons-and-symbols-s.jpg

A több emberes projektek harmadik hibájáról is szót kell ejtenünk: a résztvevők úgy kezdenek el együtt alkotni, hogy nincsen még sem közös cégük, sem együttműködési szerződésük. Ha a résztvevők összevesznek, vagy az egyik résztvevő úgy dönt, hogy „viszi magával” az ötletet, akkor ez a tisztázatlan jogi helyzet ismét évekig tartó pereskedést vonhat maga után.

Miután vállalkozónk birtokából kikerült az ötlet, a befektető már kevésbé gyorsan reagál a megkeresésekre, halogatja a találkozót, a cégalapítást, a megállapodás aláírását. Végül teljesen eltűnik, legrosszabb esetben megváltoztatja a telefonszámát és többé nem elérhető. Hoppon maradt vállalkozónk pedig kétségbeesetten keres meg egy ügyvédet, ami a fenti esetben eső után köpönyeg. Sajnos a fent leírt szcenárió nem egyedülálló.

Mit tehetünk, hogy a hasonló szituációkat elkerüljük?

1. Ügyvédhez forduljunk elsőként

Hazabeszélek, de sajnos még mindig a jogterülettel (szellemi tulajdonjog) foglalkozó ügyvédek azok, akik a legtöbbet segíthetnek, mert:

  1. Köti őket a titoktartás, az ötletünk biztonságban van;
  2. Segíthetnek abban, hogy milyen lépéseket tehetünk az ötletünk "levédése" érdekében, tovább csiszolgassuk, és úgy álljunk a világ elé vagy esetleg más irányba induljunk el;
  3. Rendelkeznek kapcsolatokkal befektetőkhöz, mert ideális esetben már sok hasonló vállalkozás indulásánál bábáskodtak. Ez azért is fontos lehet, mert jogi képviselőnk a legjobbat szeretné nekünk, vagyis azt, hogy ne csak jogilag, hanem üzletileg is előnyös megállapodást kössünk;
  4. Minden további jogi ügyben (cégalapítás, szerződések előkészítése) tanácsot adhat.

Sajnos Magyarországon az ügyvédhez leginkább akkor fordulnak az ügyfelek, ha már baj van, pedig egy egyórás konzultáció – esetleg megfelelő szerződés előkészítésének – költsége mindig sokkal alacsonyabb, mint egy évekig tartó peré!

2. Ha mégsem akarunk ügyvédhez fordulni

Néhány nagyon közhelynek tűnő tanács, ha mégsem akarunk ügyvédhez fordulni, ám mégis leírom, mert néha még erre sem figyelnek a hozzám fordulók:

Ellenőrizzük tárgyalópartnerünk személyazonosságát, a befektető cégkivonatát (e-cegjegyzek.hu). A névjegykártyán bármi állhat!

  1. Titoktartási (esetleg versenykorlátozó) megállapodás aláíratása a másik féllel, megfelelő szankcióval (kötbér). Ha a befektető nem hajlandó titoktartási megállapodást aláírni, az már önmagában is jel lehet, hogy nem a megfelelő személlyel tárgyalunk.
  2. A lehető legkevesebb információt adjuk át, üzleti terv, termékleírás, know-how ne kerüljön ki a birtokunkból aláírt titoktartási megállapodás nélkül.
  3. Több emberes startup esetében legyen legalább egy együttműködési szerződésünk a többi résztvevővel.
  4. Legyen egy prototípusunk a termékünkből, ne csak ötletünk!
  5. Figyeljük az innovációs pályázatokat.

photodune-7652228-different-currencies-concept-crowdfunding-xs.jpg

3. Közösségi finanszírozás

Végül, de nem utolsósorban néhány gondolat a befektető alternatívájaként, esetleg kiegészítéseként a közösségi finanszírozásról és annak jogi vonatkozásáról. Bár Magyarországon nem annyira elterjedt, de külföldön nagyon jól működik a közösségi finanszírozás. Ha van már kész termékünk (de legalább prototípusunk), ami nem kifejezetten magyar piacra készült, akkor megfontolandó, hogy feldobjuk nemzetközi crowdfounding oldalakra, mint Kickstarter vagy az Indiegogo. Vannak persze magyar crowdfunding közösségek is, de a magyar társadalom még nem annyira nyitott erre a finanszírozási formára. Ehhez kell egy jó bemutatkozó videó, egy jó termékleírás, üzleti terv és innentől kezdve már csak a közösségen múlik, hogy lát-e benne fantáziát vagy sem. Az elmúlt évben számos magyar startup (Brewie, Sbrick, Feel Flux) így tudta megfinanszírozni a kezdőlépéseit. Ez egyfajta szonda is lehet a termékünknek, hogy van-e rá igény vagy sem. Ha van rá igény, akkor jobb eséllyel indulunk később a befektetők előtt is, ha nincs rá igény, akkor érdemes elgondolkodni más irányon. Ha a termékünk szabadalmaztatható, akkor a közösségi finanszírozás csak a szabadalmi bejelentés megtétele után ajánlott, mert a szabadalmaztatás egyik legfontosabb kritériuma, a találmány újdonsága nem teljesülne! Mérlegelnünk kell azt is, hogy ha annyira egyedi az ötlet / termék, akkor érdemes-e publikussá tenni, ezzel kockáztatva, hogy valaki gyorsabban jön ki a piacra az alternatívával.

Ha jogi tanácsra van szükséged az ötleted védelme kapcsán, vedd fel közvetlenül a kapcsolatot a poszt szerzőjével, Kocsomba Nelli ügyvéddel itt!

Ha további kérdésed van, akkor tedd fel itt! Ha korábbi jog kérdések között böngésznél, azt is megteheted itt.

(Képek forrása: stock photo, www.photodune.net)

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jogisztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr347407424

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

atleta.hu · http://www.atleta.hu 2015.04.30. 19:57:32

OMG. Nem baj az, ha valaki nem ert valamihez (jelen esetben a startup okoszisztemahoz), csak akkor nem kene iri rola. Persze, divatos tema, mindenki errol akar beszleni, de talan nem artana elobb tajekozodni. Otlete - ahogy a jelek szerint tanacsa - mindenkinek van, nem eri meg 'ellponi' a masiket. Nem is szoktak.

A befektetok foleg nem: a befekteto a penzebol akar penzt csinalni. Sok penzbol meg tobbet. Nem random otletekre felhuzott cegeket manage-elgetni. Ezeket *meg akarja venni*. Azert befekteto. Egy kockazati toke alapnal kozel sem dolgozik annyi ember, hogy ok maguk tudjak menedzselni az osszelopkodott otleteket vegrehajto cegeket.

lawyerup · http://lawyerup.hu 2015.04.30. 22:35:05

@atleta.hu: Kedves atleta.hu! Bárcsak igaza lenne és nem érné meg ötletet lopni. Ez esetben mennyi fölösleges költségtől és fáradságtól kímélhetnénk meg magunkat. A helyzet azonban sajnos az, hogy ötleteket mindig is loptak és nincs ez másként manapság sem. Nem árt a jogi lehetőségekkel tisztában lenni. A befektetőkkel kapcsolatban pedig ne felejtse el, hogy éppen a startupok körül kialakult felfokozott hangulatnak is köszönhetően, olyanok is "befektetőként" lépnek fel, akik valójában nem azok, éppen ezért érdemes körültekintően eljárni. Erre (is) hívja fel a figyelmet a blogbejegyzés.

atleta.hu · http://www.atleta.hu 2015.05.01. 18:55:14

Szivesen hallgattam volna erveket, ami alatamasztja a kijelenteset, hogy miert eri meg es foleg arrol, hogy gyakran meg is teszik. Statisztikak, szamok. Ellenerv rengeteg van, eleve az iparagban mar kozhelynek szamit a kijelentes, hogy maga az otlet semmit nem er, a megvalositas mindent. En nem ertek egyet azzal, hogy semmit, tobbfele otlet es elgondolas lehet, de teny, hogy megfelelo megvalositas nelkul 0 Ft haszon fog realizalodni. Es a megfelelo megvalositas sokkal nehezebb, es kevesebbeknek megy, mint eloallni egy megfelelo otlettel. Lasd ezt a klasszikus (immar 10 eves) bejegyzest a temaban: sivers.org/multiply .

Az uzlet (minden uzlet) folyamatos kockazatkezeles es a megfelelo kompromisszumok megtalalasa. Ha 0.1% a valoszinusege, hogy 'ellopjak' az otletem *es* (tegyuk fel) attol nekem rossz lesz, mikozben 90%+ a valoszinusege, hogy azert bukom el, mert:
1., el sem kezdem
2., szarul csinalom
a., a termekfejlesztest
b., nincs product-market fit (avagy senkinek sem kell a termekem)
c., a marketinget
d., a strategiai megallapodasokat
e., a befekteto valasztast

stb., magyarn a vegrehajtast, akkor mibe logikusabb energiat es penzt fektetnem?

Valoban, en a befektetok eseteben a valodi befektetokrol beszeltem. Felmerult bennem, hogy odairom ezt a kitetelt, de azt gondoltam, hogy megsporolhatom ;). Szoval a kispalyas, albefektetokrol (aki esetleg megprobalkozik az otletet 'ellopva' sajat csapattal, sajat maga a megvalositassal), az a velemenyem, hogy ezt fel kell ismerni. Az a vallalkozo, aki erre nem kepes, az ugyis el fog bukni. Ahhoz, hogy egy startup sikeres legyen, ennel sokkal komolyabb akadalyokat kell venni, sokkal nehezebb szituaciokban kell felismerni, hogy az adott partner hasznos vagy haszontalan vagy megoli a ceget.

Es ezeket ugy mondom, hogy en is targyaltam mar gyanus alakokkal, meg targyaltam (es sikeresen allapodtam meg) valodi VC-kkel. Nyilvan a gyanus alakoknak keveset mond az ember. A valodi VC meg az eletben nem fog alairni egy titoktartasi nyilatkozatot. Viszont, ha kemenyen probalkozik vele az ember, akkor hatasosan bizonyitja be, hogy nem ismeri az iparag mukodeset (lasd, amit korabban elmondtam a kockazatitoke-alapok mukodeserol).

Persze nem azt mondom, hogy soha nem kell semmifele jogi vedelem. Azt mondom, hogy altalaban az 'otletnek' nem kell. Amugy otlettel nem is hazalnek, csak legalabb egy mukodo MVP-vel (prototipussal), mert arra joreszt senki nem ad penzt, vagy, ha megis, akkor csak olyan embernek, aki korabban mar bizonyitott, masreszt minel hamarabb von be toket az ember, az annal dragabb. All-in-all: az otletet nem kell vedeni. Meg egy dolog: mar csak azert sem, mert az esetek nagy reszeben az otlet rossz. Viszont segithet eljutni a jo megoldashoz, ha elkezd vele foglalkozni az ember (lasd meg: pivot es customer development).

lawyerup · http://lawyerup.hu 2015.05.01. 21:04:53

@atleta.hu: Köszönjük a tartalmas hozzászólást! Érdemes volt reagálni az első kommentre, mert a válaszában nagyon fontos szempontokra hívta fel a figyelmet :-)

Önmagában már az is bizonytalan, hogy mit értünk ötlet alatt. A posztnak nem az az üzenete, hogy ha fogmosás közben bevillan egy világmegváltó gondolat, akkor azonnal az ügyvédhez rohanjunk arról érdeklődni, hogy miként védhető az "ötletünk". Ugyanakkor a megfelelő pillanatban nagyon jól jöhet, ha körültekintőek és előrelátóak vagyunk a jogi kérdések kapcsán is. Tény, hogy az ötlet a megfelelő megvalósítás nélkül keveset ér, de jogászként sokszor találkozunk olyan esetekkel, amikor bár szerezhető lett volna jogi oltalom (szabadalom, védjegy oltalom), de ennek elmaradása miatt elkeseredett vita alakul ki, amiből már nehéz jól kijönni. Röviden: fontos, hogy erősödjön az az a szemlélet, amely inkább megelőzi a problémát és nem utólag próbálja menteni a menthetőt (jóval nagyobb költségek árán is).