Jogi sztorik

Kiút a jogi útvesztőből

Mások élete? A titokban készített kép-és hangfelvételek jogi megítélése és jövője

2015. április 17. 10:00 - lawyerup

Éppen két hete, április 2-án lépett hatályba a Polgári perrendtartás egy új fejezete, amely - a sajtó-helyreigazítási eljárások mintájára - a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítésére biztosít eljárásjogi lehetőséget. Az új eljárás lényege, hogy segítségével az, akiről hozzájárulása nélkül képmás vagy hangfelvétel készült, illetve került felhasználásra rövid (30 napos) határidőn belül kérheti a készítőtől, illetve a felhasználótól a jogsértés abbahagyását, megfelelő elégtétel adását (megfelelő nyilvánosság biztosítása mellett) és a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását. Ha a felhívásnak a készítő vagy a felhasználó nem tesz eleget, a felhívásban megjelölt határidő leteltétől számított 15 napon belül kereset indítható. A bíróság pedig - a sajtó-helyreigazítási eljárások mintájára - viszonylag szűk körű bizonyítás lefolytatása mellett gyorsan hoz döntést. (Ez az eljárás egyébként legfeljebb a felvétel készítésének, illetve felhasználásának időpontjától számított 6 hónapon belül indítható meg.)

Az új eljárás kapcsán egy érdekes helyzettel szembesülünk, mégpedig hogy míg az új eljárás a kép- és hangfelvételek készítése és felhasználása kapcsán egy hatékony jogvédelmi eszközt kíván biztosítani, addig a jogalkalmazás (vagyis a bírói gyakorlat) eddig gyakran elfogadta a vitás vagy peres eljárásokban bizonyítási eszközként a titokban (engedély nélkül) készített kép- vagy hangfelvételeket.

Vagyis könnyen előállhat az a helyzet, hogy a mindenen áthatoló golyó találkozik a mindent felfogó páncélzattal,

azaz bár bizonyítási érdekből jó lenne használni az engedély nélkül készült kép- vagy hangfelvételt, de az, akiről a felvétel készült beveti a Csubakka-védelmet és a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt pert indít.

De végül is mi a pontos helyzet a titokban készített kép-és hangfelvételekkel és azoknak a különböző eljárásokban való felhasználhatóságával? Lehet, nem lehet, hogyan lehet?

photodune-10456652-spy-at-work-xs.jpg

Jöjjön tehát a gyakorlat:

1. Érdemes talán a legfrissebb vonatkozó döntéssel, egy 2015-ben publikált bírósági határozattal kezdenünk. A határozat szerint

a gyermek-elhelyezési perben felhasználható a jogsértően készült hangfelvétel a másik fél gyermeknevelésre való alkalmatlanságának bizonyítására, ha a perben enélkül megnyugtató döntés nem lenne hozható.

Annyit azért enyhít a határozat a helyzeten, hogy az elkészítés körülményeire és az esetleges manipulálhatóságra figyelemmel kell lennie a mérlegelésnél. (Az alapul szolgáló ügyben egyébként más bizonyítékok is rendelkezésre álltak, így a jogosulatlanul készült hangfelvételekre nem is volt végül szükség.)

Az ítéletben foglalt elvnek azonban manapság, amikor szinte mindenkinek a zsebében lapul egy hang- és képfelvétel készítésére is alkalmas okos-telefon vagy egy golyóstollnak álcázott kamera, messzemenő következményei lehetnek, hiszen akár család-, akár üzleti-, akár szomszédok közötti vitáról van szó, semelyik fél nem lehet biztos abban, hogy nem készül az engedélye nélkül felvétel. (Érdekes filmes megjelenítése volt ennek a jelenségnek a Terápia című sorozat, amelynek első évadában a civakodó házaspár férfi tagja, Tamás telefonjával észrevétlenül rögzítette a terapeuta előtt lezajlott szóváltást, és mint kiderült nem is először tette ezt meg.)

2. Egy korábbi, 2011-es bírósági döntés is fontos szempontokat rögzít. Eszerint ugyanis

nem minősül visszaélésnek a kép- vagy hangfelvétel készítése, illetve felhasználása, ha közvetlenül fenyegető vagy bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből, vagy jogos magánérdekből történik.

Persze az engedély nélküli felvételkészítés ilyen esetben sem okozhat aránytalan sérelmet a dokumentált jogsértéshez képest.

Az alapul szolgáló eset egyébként egy szomszédjogi vita volt. Az egyik szomszéd hulladékot égetett az udvarán, amit a szomszédja kérésére sem hagyott abba, aki mobiltelefonjával felvételeket készített, hogy a jegyző előtt igazolni tudja a jó szomszéd környezetvédelmi szabálysértését. A felvétel meg is tette a hatását, a jegyző kiszabta a környezetvédelmi bírságot, a fényképen szereplő szomszéd viszont kifogásolta személyiségi jogainak megsértését. A bíróság a személyiségi jog megsértése iránti keresetet nem tartotta megalapozottnak, mivel a képfelvételek kizárólag a hatósági eljárásban kerületek felhasználásra és bizonyítási célt szolgáltak, így az igazság érvényesülését, mint közérdeket és az ingatlan zavartalan használatát, mint jogos magánérdeket szolgálták, így nem tekintette jogsértőnek a felvétel készítését és felhasználását a bíróság.

Megjegyezzük viszont, hogy az április 2-án hatályba lépett új eljárás szerint a fenti ügyben teljesen más kimenetel is elképzelhető lenne, hiszen a hozzájárulás nélküli képfelvétel készítés és felhasználás nem menthető ki azzal, hogy közérdekből vagy jogos magánérdekből történt.

3. Ha még jobban elmélyedünk a bírói gyakorlatban, érdekes esetet találhatunk 2009-ből is. Itt egy kölcsönügylet kapcsán látta úgy a bíróság, hogy az igazság kiderítése felülírhatja a személyhez fűződő jogok védelmét. A hangfelvételek szolgáltak ugyanis bizonyítékul arra, hogy az adós elismerte tartozását és az nem is évült el. Ebben az ügyben az adós megpróbálkozott azzal, hogy beperelte a felvételeket készítőt arra hivatkozva, hogy a felvételek engedély nélküli elkészítése személyhez fűződő jogát sértette és kérte a felvételek megsemmisítését. A bíróság azonban ezzel szemben megállapította, hogy

a törvény valóban védi a személyek személyhez fűződő jogait és törvényes érdekeit, azonban csak az a jog részesülhet törvényi védelemben, amelynek gyakorlása nem ütközik a joggal való visszaélés tilalmába.

A jelen esetben az adós azonban egyértelműen azért hivatkozott az alanyi jogsértésre, hogy azzal egy hamis tényállást juttasson érvényre, amely nem megengedhető, így keresetét a bíróság elutasította.

Összegezve a fentieket, láthatjuk, hogy a bírói gyakorlat mostanáig viszonylag egységes volt a titokban készített felvételek kapcsán. Bár a bíróságok támasztanak bizonyos feltételeket a felvételek bírósági eljárásban történő felhasználhatósága kapcsán, mindazokban az esetekben, amikor a hang vagy képfelvétel, olyan tény bizonyítására kerül felhasználásra, amelyet más módon nem lehetne bizonyítani, jogszerűnek ítélte és engedélyezte azok felhasználását.

Azonban a jövőben komoly feladat hárul a bíróságokra annak a helyzetnek a kezelésével kapcsolatban, hogy hogyan használható fel bizonyítékként egy olyan felvétel, amely kapcsán az, akiről a felvétel készült, követeli a jogsértés abbahagyását az április 2-től kifejezetten erre szolgáló eljárás keretében. Fogós kérdés, érdeklődve várjuk az első jogesetet!

Ha további kérdésed van, akkor tedd fel itt! Ha korábbi kérdések között böngésznél, azt is megteheted itt.

(Kép forrása: stock photo, www.photodune.net)

14 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jogisztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr757373526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Beer Monster 2015.04.17. 18:53:24

A tisztességtelen emberek, meg a jogászok nagyon szoktak fázni az igazságtól és az ezt rögzítő felvételektől.

Vizilabda 2015.04.17. 20:45:45

Én szeretem felvenni a mobiltelefon beszélgetéseket, hogy tudjam később is, miről volt szó. Direkt ilyen a telefonom, mert az új okosokban ezt nem engedik. Meg szoktam fényképezni is idegeneket is, akinek nem tetszik, ölelje meg a kemencét.

villamos alóli kacaj nem mindig őszinte 2015.04.17. 23:59:32

Az diák hazamegy az eredmény hirdetésről.
- Édesapám! Felvettek!- mondja.
- Gyere kisfiam, pereljük be az Egyetemet!

JFK-alapítótag 2015.04.18. 00:43:57

Felhívom a figyelmet, hogy az alábbi idézetben az "elkészítés" ÉS kapcsolatban áll a "felhasználásához" szóval.
Ennek értelmében az felvétel KÉSZÍTÉSÉHEZ annak FELHASZNÁLÁSA nélkül nincs szükség az érintett személy hozzájárulására. Engedélyre csak mind a két feltétel megvalósulása esetén van szükség a formális logika szabályai szerint.

Az új PTK:
"2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]
(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
(2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén."

továbbá, a magánfelhasználás esetén is, a PTK szerint, engedélyt kellene kérnem, ami az alapvető emberi jogaimat - a tájékozódási szabadságomat - sérti.

AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA:
"11. cikk
A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága
(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a
véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének
szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, továbbá országhatárokra való tekintet
nélkül."

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.04.18. 08:10:04

@JFK-alapítótag:

Bizonyára sejted, hogy a jogi szövegek készítőinek fogalmuk sincs a logikai ÉS jelentéséről. Az "és" szót igen gyakran az inclusive OR jelentésben használják.

Ahogy pl. a "vagy" szót is hol IOR, hol XOR értelemben.

Aztán mehet a "jogértelmezés" a töketlenül megfogalmazott törvények miatt.

Je ne suis pas Charlie Hebdo! 2015.04.18. 08:24:06

Nagyon álmos vagyok még, ezért nem értem a postot. A Pp., mint ELJÁRÁSJOGI szabály biztosít egy új, önállóan nevesített eljárásjogi formát, de annak anyagi jog tartalma nem változott, ha jól értem.
Tehát a bíróságok majd a korábbi joggyakorlat szerint fogják megítélni, hogy egy konkrét ügyben fennállt-e az a közérdek, vagy jogos, méltányolható magánérdek, ami mentheti a kép/hangfelvétel készítését és felhasználását.
Nem értem, mit kell kiizzadni a bírói gyakorlatnak.

Boccs, ha én vagyok a hülye.

JFK-alapítótag 2015.04.18. 09:25:47

@Je ne suis pas Charlie Hebdo!:
Megbocsátok. ;-)

A régi PTK szerint:
---
Ptk. 80.§ (1) A személyhez fûzõdõ jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.
(2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges. ...

A (2) bekezdés alapján a részben - és hibásan - kialakult birói gyakorlat az volt, hogy nem fogadták el az engedély nélkül készített felvételeket bizonyitékként.
Ezt a gyakorlatot kezdte ki az az érveléstechnika, amely felhívta a figyelmet arra, hogy a felvétel készítése nem tilalmazott cselekmény.
Továbbá a bírói eljárásban a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett személy hozzájárulását adja a perbeli poziciójának elfogadásakor.
Elismerem, hogy a mai "jogszolgáltatás" napi gyakorlata a nyilvánosság kerülése.
Az alapvető jogok, jogelvek ellenére!!!

vackor1 2015.04.18. 09:33:21

Laikus vagyok, csak az igazságérzetem - ami sajnos nem kompatibilis a magyar "jogrend"--nek nevezett néha elképesztően szörnyű (i)gazságszolgáltatással:

ha én valaki miatt hátrányt/jogtalanságot szenvedek el és rögzítem, amikor személyes találkozón elismeri a másik fél majd ezt egy esetleges bírósági ügyben nem használhatom fel bizonyítékként , akkor az a vicc- kategória.. Azt gondolom, hogy a bírónak az igazságot kellene kiderítenie - és ugye egy "beismerő vallomásnál" mi kellhet több? - és annak alapján ítélnie, ezzel szemben ma - nem saját, kútfő, rengeteg jogásztól hallottam és persze azért tapasztaltam is - jogszolgáltatás van igazságszolgáltatás helyett, néha egészen abszurd ítéletekkel, indoklásokkal..

Nevetnék rajtuk, ha nem lennének egészen elborzasztóak néha és a következményeik nem hatnának ki akár emberek vagy egész családok ellehetetlenülésére is.. :(((

Je ne suis pas Charlie Hebdo! 2015.04.18. 10:33:21

@JFK-alapítótag: Még mindig nem értem, hogy a Pp. szabályainak változása - amire hivatkoztál - hogy jön össze az Új Ptk. szabályainak változásával?
Az tény, hogy az anyagi jogi szabály változása miatt szükséges a bírói gyakorlatnak "izzadni". De a Pp. hogy jön ide?
Nem akarok kekeckedni, de inkább a régi és az új Ptk. szabályait kellett volna összevetni.
Amikor megláttam az új szabályozást, meg az indokokat, hogy itt a bírói gyakorlatnak kell majd izzadni, csöppet bepöccentem.
Úgy gondolom, az lenne a helyes, ha maga a jogalkotó egyértelműen rögzítené a kivételeket (közérdek, magánérdek, hivatalos eljárás), nem pedig a pó'gárnak kellene saját bőrének vásárán megszerezni a tapasztalatot. Bahhh'....

ColT · http://kilatas.great-site.net 2015.04.18. 11:01:11

"Megjegyezzük viszont, hogy az április 2-án hatályba lépett új eljárás szerint a fenti ügyben teljesen más kimenetel is elképzelhető lenne, hiszen a hozzájárulás nélküli képfelvétel készítés és felhasználás nem menthető ki azzal, hogy közérdekből vagy jogos magánérdekből történt."
Adtunk egy pofont a szarnak újra... Morálisan teljesen elfogadható, ha más eszköz nem lévén, muszáj az igazad bizonyítására képet rögzítened.

Je ne suis pas Charlie Hebdo! 2015.04.18. 11:17:05

Bírói gyakorlatra variációk:
1.- Fedélzeti kamerám rögzíti, hogy XY kormánypárti politikus kiszáll az autójából és magán kívül ordítva felpofozza a 67 éves sértettet, aki a járdáról elé lépett a zebrán.
2.-Fedélzeti kamerám rögzíti, hogy Keményendolgozó Kisember kiszáll az autójából és magán kívül ordítva felpofozza XY kormánypárti politikust és Kormánytévés Hírolvasót, akik a járdán beszélgetnek.
3.- Fedélzeti kamerám rögzíti, hogy Keményendolgozó Kisember Egy személygépkocsijával a közlekedési lámpa tilos jelzése ellenére nagy sebességgel áthajt a kereszteződésen és elüti a gyalogos-átkelőhelyen szabályosan áthaladó Keményendolgozó Kisember Kettőt - aki a helyszínen belehal sérüléseibe -, majd segítségnyújtás nélkül továbbhajt. A balesetet okozó járműről semmilyen egyéb értékelhető bizonyíték nem áll rendelkezésre.

Mindhárom esetben a felvételt azonnal a helyszínre kiérkező rendőrök rendelkezésére bocsátom.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.04.18. 12:28:02

@Je ne suis pas Charlie Hebdo!:

Az első esetben XY kormánypárti politikus beperel, és a bíróság téged ítél el engedély nélküli felvételkészítésért. XY kormánypárti politikust nem fogják elítélni - legalábbis a felvétel alapján nem -, mert az illegális felvételt a bíróság szabad belátása szerint fogadja vagy utasítja el. Márpedig XZ kormánypárti politikusnak jó kapcsolatai vannak.

Beer Monster 2015.04.19. 09:21:45

@Je ne suis pas Charlie Hebdo!: A jogszabályokat épp ezért fogalmazzák ilyenre, hogy meglegyen ez a "mozgástér".

JFK-alapítótag 2015.04.20. 18:25:59

@Je ne suis pas Charlie Hebdo!:
Nem birom megállni, hogy ne reagáljak a hozzászólásodra.

"Még mindig nem értem, hogy a Pp. szabályainak változása - amire hivatkoztál - hogy jön össze az Új Ptk. szabályainak változásával?"

A Pp.-t meg se említettem.

"Nem akarok kekeckedni, de inkább a régi és az új Ptk. szabályait kellett volna összevetni."

Ezt tettem!
süti beállítások módosítása