Manapság, már szinte mindent megvehetünk a karosszékben üldögélve, elég egy internet hozzáférés és órákon/napokon belül miénk lehet az áhított termék. Egy friss felmérés szerint már több, mint 3,4 millióan vásároltak online Magyarországon 2014-ben. A felmérés szerint leginkább a számítástechnikai eszközök, könyvek, játékok/ajándékok és ruházati termékek voltak kelendőek a neten.
A mai jogi sztorinkban az internetes vásárlások egyes jogi kérdéseit járjuk körül:
Sztorink hőse, Imre megfontolt ember, mielőtt dönt, alaposan megrágja magában a dolgokat. Legutóbb egy televíziót készült vásárolni. A netes kutakodások és az elektronikai szaküzletek bejárása után, ki is választotta a neki megfelelő darabot, majd a megfelelő internetes oldalon kiválasztotta a legjobb ár-érték konstrukciót kínáló e-boltot, néhányat kattintott és a minél előbb átélhető élmény érdekében azt az opciót választotta, hogy személyesen veszi át a megrendelt készüléket a bolt telephelyén. Online fizetett, majd várta az értesítést az átvétel időpontjáról. A kereskedő a megrendelést elfogadta, és vissza is igazolta, az átvételi időpontjáról pedig e-mailben ígért értesítést. Az értesítés nem is késett sokáig, 72 órán belül megérkezett, Imre pedig már rohant is a boltba, ahol annak rendje-módja szerint átvette a tv-t. Az eddigi gördülékeny és olajozott gépezetbe azonban hirtelen porszem került. A tv ugyanis nem hozta azokat a várakozásokat, amelyeket Imre támasztott vele szemben, nem tudta az összes ígért funkciót. Imre úgy döntött, hogy eláll a szerződéstől. Az elállásban arra hivatkozott, hogy távollévők közötti ügyletről lévén szó őt megilleti az elállási jog. Az elállását azonban a kereskedő nem fogadta el arra hivatkozva, hogy a személyes átvétel miatt nem távollévők közötti szerződéskötésről van szó és így erre a speciális esetre vonatkozó elállási jog nem alkalmazható. Egyébként is, mondta a kereskedő, Imre indokait nem fogadja el, így már ezért sem tekinti megfelelőnek az elállást. Hozzátette még azt is, hogy Imre el is késett az elállással, mert a szerződéskötés és az elállás között több, mint 14 nap telt el.
Imrének nem maradt más választása, tárcsázta ügyvéd ismerősét, akitől az alábbi hasznos információkat kapta:
1. A távollévők között kötött szerződés olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak. Az internetes hozzáférés útján kötött szerződés pedig éppen ilyen, távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz útján kötött szerződésnek minősül.
2. Távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót indokolás nélküli elállási jog illeti meg. A kereskedő azon hivatkozása, hogy Imre indokait nem fogadja el tehát teljesen irrelevánsak. Akkor is érvényes lenne az elállás, ha egyáltalán semmilyen indok nem kapcsolódna hozzá.
3. A személyes átvétellel kapcsolatos kereskedői kifogás is teljesen alaptalan. A szerződés ugyanis távollévők között jött létre, függetlenül az átvétel módjától. Az, hogy Imre személyesen ment el a készülékért nem érinti azt a kérdést, hogy a szerződésre a távollévők közötti szerződések szabályai alkalmazandóak, így a speciális elállási jog megilleti Imrét.
4. A kereskedő által mellékesen odavetett indok, hogy a 14 napos határidőből Imre kicsúszott szintén nem állja meg a helyét, mivel a határidőt nem a szerződéskötéstől, hanem a termék átvételétől kell számolni. Imre esetében a helyzet egyértelmű, hiszen egy termékről van szó, így világos, hogy mikor történt az átvétel. Olyan esetekben, amikor több termék adásvételére kerül sor vagy több darabból áll a termék, akkor az utoljára szolgáltatott termék vagy darab átvételének napjától kell számolni. (Ha a terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatás átvételi időpontja a mérvadó.)
5. Imre kérdésére, hogy mit érdemes most tennie, az ügyvéd tájékoztatja, hogy a panaszával békéltető testülethez fordulhat, mégpedig ingyenesen. Ezt mindenképpen célszerű megtennie, mert kedvező esetben, ezzel az ingyenes eljárással lezárulhat a vitája a kereskedővel. Ha pedig ez nem vezetne eredményre, még mindig gondolkodhat azon, hogy más jogi eszköz vegyen igénybe.
6. Elállás esetén olyan helyzetet kell teremteni, mintha a fogyasztó meg sem rendelte volna az adott terméket. A terméket tehát vissza kell juttatni a kereskedőhöz, az eladónak pedig vissza kell térítenie a termék árát (és a szerződés teljesítésével felmerült egyéb költségeket is) a fogyasztónak.
Ha elektronikus kereskedelemmel, szerződéskötéssel vagy fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kérdésed van, akkor tedd fel itt a szakértő ügyvédeknek! Ha korábbi jog kérdések között böngésznél, azt is megteheted itt.
(Fotó: stock photo, www.photodune.net)
