Jogi sztorik

Kiút a jogi útvesztőből

Hogyan legyünk APPrakészek?

2015. január 30. 10:00 - lawyerup

avagy hogyan kerüljük el, hogy beüssön a HÍNNYE....

Barátok vagytok, programozók, kockák, ha úgy tetszik, bitek és bájtok. Egyik nap olvastok egy cikket, hogy valahol piacra dobtak egy szög egyszerű okostelefon applikációt, ami annyit tud, hogy értesítést lehet küldeni az ismerősöknek, aminek a szövege ennyi: "YO!". Ráadásul elképesztő sikere van, a fejlesztők most tettek zsebre másfél millió dollárt egy kockázati tőkebefektetőtől. Röhögtök, nem hiszitek el, ilyen a világon nincsen, hogy ezért valaki fizet. Poénból csináltok egy hasonló ingyenes applikációt, csak ebben az értesítés szövege nem az, hogy "YO!", hanem jó magyarosan, ahogy kell, egy "HÍNNYE!". Jönnek a letöltések, röpködnek a HÍNNYÉK a virtuális térben, jól szórakozik mindenki. Még mindig röhögtök. Aztán az egyik online portál felkapja a sztorit, hogy itt a magyar YO, és napok alatt húszezren töltik le az appot. Nevetgéltek, nem értitek. Aztán az egyik nap csöng az egyikőtök telefonja, egy befektető keres titeket, hogy lát fantáziát az applikációban és nagy tervei vannak vele, tenne bele némi pénzt. Már nem nevettek. A befektető szeretné, ha leülnétek vele és az ügyvédjével, mert szeretnék látni, hogy minden rendben van-e az applikáció körül jogilag.

photodune-5603848-two-hands-reaching-smartphone-l.jpg

 

A beszélgetésen az ügyvéd rengeteget kérdez, és azt mondja, legalább ezeket a kérdéseket tisztázni kell, hogy egyáltalán folytatni tudjátok a tárgyalásokat:

1. Kik fejlesztették az applikációt?

  • Szép dolog a barátság, főleg, ha teljes a bizalom. Kérdés azonban, hogy pontosan ki és mennyit dolgozott az applikáció fejlesztésén, másként feltéve a kérdést: kit illetnek a szerzői jogok? Vettetek-e igénybe külső munkaerőt bármelyik munkafolyamathoz, aki felléphetne az igényeivel a későbbiekben?
  • Tisztázni kell, hogy milyen fázisban van a projekt. Jelenleg is fejlesztetek? Ha igen, pontosan ki és milyen jogviszony alapján dolgozik bele a projektbe (vállalkozási szerződés, munkaviszony)?

2. Hoztatok-e létre bármilyen társaságot a projektre?

  • Ritkán kezdődnek ezzel a lépéssel a startup sztorik, de tisztázni kell, hogy létrejött-e egy projektcég vagy egy már meglévő számlaképes társaság (az egyik srác családi bt-je például) kezelte esetleg a projektet? A társaság kötött-e szerződést a fejlesztőkkel? A társaság szerezte-e meg az applikációhoz kapcsolódóan a vagyoni jogokat? A bevételek hova folynak be, ha később esetleg fizetős lenne az app, ki fizetne adót a bevételek után.

3. Tettetek-e bármilyen lépést a szellemi tulajdon (szerzői jog, külső megjelenés) védelme érdekében?

  • Levédettétek az applikáció külső megjelenését, vagyis nevét, logóját, esetleg szlogenjét?
  • Foglalkoztatok esetleg azzal, hogy megnézzék, van-e hasonló külsővel, elnevezéssel rendelkező alkalmazás?
  • Megtettetek mindent, hogy a fejlesztésetekkel kapcsolatos további ötleteitek, jövőbeli terveitek ne szivárogjanak ki senkitől, akivel kapcsolatba kerültetek a projekt kapcsán?

photodune-9196561-troubled-businessman-xs.jpg

Már zúg a fejetek a sok kérdéstől, nem is igazán értitek, mi szükség van erre, az alkalmazás működik, töltik is lefelé a népek, minek ez a sok akadékoskodás, jogászkodás. Az ügyvéd röviden elmondja, miért vallat titeket ennyit:

1. Szerzői jogi védelem

Ha nemcsak egy ötletről van szó, hanem már egy kész programról, szoftverről beszélünk (mint a jelen esetben is), akkor az már szerzői jogi védelem alatt áll; és mivel a szerzői jogok a mű, vagyis a szoftver létrejöttétől kezdve megilletik a szerzőket, gyakorlatilag nincs semmilyen tennivaló az ilyen jellegű, harmadik személyekkel, másolókkal szembeni további védelemmel kapcsolatban. Azonban ha a fejlesztők mégis biztosra akarnak menni, akkor van lehetőség az applikáció önkéntes műnyilvántartásba vételére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, és vita esetén ezzel bizonyítható, hogy kié is volt a szellemi termék hamarabb.

Azt viszont fontos egymással szemben is rendezni, hogy a vagyoni jogok kit illessenek meg, illetve ki és milyen körben kapjon felhasználási jogot a védett műre. Érdemes ebben a kérdésben minél előbb írásban formálisan is megállapodni, és rendezni az ötlet felmerülésétől a kész applikáció lefejlesztéséig tartó időszakot, hogy elkerüljétek a későbbi vitákat. Mint mondtuk, szép dolog a barátság, de a legjobb az lenne, ha meg is maradna! Senki nem akarja az idejét bírósági tárgyalótermekben és ügyvédi irodákban tölteni!

2. Védjegyoltalom

Ha az alkalmazás „gazdái” nemcsak szerzői jogilag szeretnék biztonságban tudni a fejlesztésüket, hanem annak külső megjelenését is szeretnék levédetni (és annak külső megjelenése levédhető egyedi jelleget is tartalmaz), akkor azt tisztázni kell, hogy azok közül miket szeretnének ilyen oltalomban részesíteni. A legkézenfekvőbb az applikáció neve, logója, és ha van esetleg szlogenje.

Előtte azonban futni kell egy kört hazai és nemzetközi nyilvántartásokban, hogy a leendő védjegy nem ütközik-e már korábbi védjegyekbe. Ha nem, akkor lehet kezdeményezni a védjegy bejegyzését a hazai, vagy a nemzetközi illetékes hatóságoknál.

Fontos, hogy ez az oltalom csak magát a külső megjelenést – amely megkülönbözteti másoktól – védi, magát az alkalmazást nem.

3. Titoktartás

Érdemes lehet a projekttel kapcsolatba kerülő személyekkel titoktartási nyilatkozatot aláíratni, akár kötbérfizetési kötelezettség terhe mellett. Így ha az applikációra vonatkozó bármilyen infó kiszivárog, akkor lesz valami a fejlesztők kezében, amivel meg tudják kicsit szorongatni a „szivárogtatót”. Bár itt számolni kell bizonyítási nehézségekkel is.

4. Az applikáció értékesítése

Ha létrejött egy projekttársaság, amely megszerezte az applikációhoz kapcsolódó jogokat (gondolunk itt a vagyoni jogokra), akkor ez a társaság tudja az applikáció későbbi értékesítését végezni, a bevételek is ide folynak majd be, adót is a társaság fizet. Ugyanez a helyzet, ha egy már korábban létező társaság keretein belül történik a fejlesztés. Természetesen a fejlesztőkkel, közreműködőkkel szerződéses úton rendezni kell a viszonyokat.

Ha korábban nem jött létre társaság, akkor célszerű lehet létrehozni egyet és rendezni kell a viszonyokat, hogy az applikáció értékesítése gördülékenyen menjen és a befektetőnek is legyen hova beszállnia. Ebben az esetben az applikációhoz kapcsolódó vagyoni jogokat a társaságba apportálni kell a tulajdonosoknak vagy a vagyoni jogok jogosultjainak felhasználási szerződést kell kötniük a társasággal.

photodune-1890108-steal-idea-xs.JPG

A fenti poszt is jól mutatja, hogy egy egészen egyszerűnek tűnő technológiai fejlesztés kapcsán mennyi szövevényes jogi kérdés merülhet fel. Az élet ráadásul általában bonyolultabb helyzeteket produkál, mint ami a mai sztorinkban szerepelt. Érdemes tehát előre felkészülni, hogy később ne üssön be a HÍNNYE valamilyen kusza jogi probléma formájában. Egy esetleges befektető is nagyobb eséllyel tol bele pénzt egy jogilag rendezett projektbe, vagyis saját érdeketek ezeknek a kockázatoknak a csökkentése, még akkor is, ha jelenleg éppen nem gondolkoztok külső források bevonásában.

Aki további jogi kérdéseket és válaszokat böngészne a témában, ide kattintva megteheti.

Ide kattintva megtudhatod, hogy ellátható-e jogi védelemmel egy honlap vagy lehet-e szoftvert apportálni.

Ha pedig saját kérdésed van, kattints ide

(Képek forrása: stock photo, photodune.net)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://jogisztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr207122649

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.