„Péter egy munkahelyi baleset következtében nem tudja ellátni korábbi munkakörét. Néhány év múlva nyugdíjba vonulhatna, de fizikai munkát ezentúl nem tud végezni, ezért állás nélkül maradt, ráadásul állandó fájdalmai és állapotának romlása mellett hasznavehetetlennek is érzi magát.

István szabályosan közlekedve autójával, közlekedési baleset következtében elveszítette feleségét és két gyermekét. A baleset óta nyugtalan, éjjelente alig alszik, az élete teljesen megváltozott.

Melindát csoportos létszámleépítés keretében elküldték a munkahelyéről, úgy érzi, hogy azért esett rá a választás, mert az elmúlt hónapokban sokat hiányzott a munkahelyéről betegeskedő gyermeke miatt.

Eszter egy orvosi műhiba következtében nem tud járni, kerekesszékkel közlekedik. Fiatal kora ellenére a mozgás számára nehézkes, segítségre szorul, a munkakeresés és a párválasztás is nehezebb lett számára állapota miatt.”

Első látásra talán nem sok kapcsolódási pont van a fenti rövid történetek között. Jobban megvizsgálva viszont azt látjuk, hogy mindegyik esetben olyan sérelemről, veszteségről van szó, amelynek értékét nehéz számszerűsíteni.

Mennyit ér a nyugodt éjszakai álom vagy hogyan számszerűsíthető az, ha valaki hasznavehetetlennek, fölöslegesnek érzi magát?

A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, Ptk.) hatályba lépésével egy új jogintézményt is bevezetett: a korábbi nem vagyoni kártérítést a sérelemdíj váltotta fel. A két jogintézmény nem egy és ugyanaz, s míg a nem vagyoni kártérítés esetében nem volt elegendő a jogsértés tényének bizonyítása, hanem az ebből eredő károkat is bizonyítékokkal alá kellett támasztani, a sérelemdíj esetében elegendő a jogsértés tényének bizonyítása.

A sérelemdíj megfizetése iránt indított perekben a keresetlevélben elő kell adni a kereset ténybeli alapját, a hatályos Ptk. alapján önmagában a személyiségi jogot sértő magatartás minősül ténynek, ezért kizárólag ennek rögzítése, körülírása szükséges. Meg kell jelölni a megsértett személyiségi jogot is, kivéve, ha ennek mibenléte az előadott tényekből egyértelműen megállapítható.

A Ptk. az alábbi személyiségi jogokat nevesíti:

- az élet, a testi épség és az egészség megsértése;

- a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;

- a személy hátrányos megkülönböztetése;

- a becsület és a jóhírnév megsértése;

- a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;

- a névviseléshez való jog megsértése;

- a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

Fontos, hogy a személyiségi jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni, s hogy minden embert korlátozás nélkül megilletnek. A sérelemdíj követeléséhez való jog érvényesítésének időelőttisége kizárt, tehát csak a Ptk. hatályba lépése, 2014. március 15. után történt eseményekből fakadóan lehet sérelemdíjat követelni.

Bizonyítani kell, hogy a sérelmet okozó magatartás valóban megvalósítja a személyiségi jogsértést, és azt az alperesként megjelölt személy követte el. A személyiségi jog megsértésétől meg kell különböztetni az ennek a szintjét el nem érő, szubjektív érzéseken alapuló érdeksérelmeket. Nehéz azonban meghúzni a határt, hogy mely esetek tekinthetőek „bagatell” sérelemdíj iránti igényeknek, és a bírósági gyakorlat kialakítása is várat még magára, hogy mely sérelmeket ítél súlyosnak, illetve kevésbé súlyosnak, mely esetekben jár jóvátétel a kérelmező számára, és az mit és milyen mértékben kompenzál. A sérelemdíj iránti pereket a Törvényszék előtt kell megindítani.

A sérelemdíjat a bíróság egy összegben határozza meg az eset összes körülményeinek figyelembevétele alapján, de különös hangsúllyal a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére vagy éppen a sértettre gyakorolt hatására. Nagyon fontos lenne, hogy a joggyakorlat minél előbb kialakuljon és iránymutatást adjon arra, hogy a lelki megrázkódtatások, a megszokott életvitel megváltozása és hasonló, nagyon nehezen megfogható és számszerűsíthető sérelmek esetén milyen kártérítésre lehet igényt tartani.   

Ezért is lenne fontos, ha minél több esetben, amelyet az ügyfél magára nézve sérelmesnek talál, és ügyvédi konzultáció, majd a bírósági tárgyalás és döntés révén körültekintő és alapos bírói gyakorlatot alakulna ki ezen új jogintézmény területén.

A poszt szerzője dr. Molnár Andrea ügyvéd. Ha jogi tanácsra van szükséged, vedd fel közvetlenül a kapcsolatot a poszt szerzőjével itt.

Ha további kérdésed van, akkor tedd fel itt! 

(Kép forrása: stock photo, www.photodune.net)